Hírek

Egészségügy | A Sote szigorú korlátokat akar a munkaerő-kölcsönzésben: a csoport árplafont is javasol

#image_title
376views

Szociális– az egészségügyben munkaerő-kölcsönzést fontolgató csoport pedig olyan törvénymódosítást javasol, amelyben a munkaerő-kölcsönzés az utolsó megoldás lenne a jóléti területek munkaerőhiányának megoldására.

A csoport véleménye szerint csak akkor szabad a törvényes szolgáltatások védelmére használni, ha az emberek alapvető jogai veszélybe kerülnek, és az alapvető jogok védelmének minden egyéb eszközét már felhasználták.

Ezen túlmenően a csoport véleménye szerint a munkaerő-kölcsönzés csak az egyes munkavállalók rövid távú munkavégzésének helyettesítésére használható.

Ugyanígy a törvénymódosítás kapcsán szeretné a képviselőcsoport utánajárni, lehet-e korlátokat szabni a munkaerő-kölcsönzés költségeinek. Árplafont javasol.

Soten a bérmunka tavaly ősszel vált beszédté, amikor nyilvánosságra kerültek információk egyebek mellett a jóléti területek bérelt orvosainak költségeiről. A HS jelentése szerint a legtöbb esetben a bérorvosok óránként 150–200 euró körüli fizetést kapnak.

A személyzet felvétele más személyzeti csoportokra is vonatkozik, beleértve a nővéreket is. Finnországban rengeteg olyan cég van, amely társadalombiztosítási dolgozók alkalmazására szakosodott.

Tavaly ősszel a Szociális és Egészségügyi Minisztérium egy csoportot, vagyis „hálózatot” hozott létre a munkaerő-kölcsönzés mérlegelésére, amelynek elnöke a tárca kabinetfőnöke volt. Mikko Niemi testvér. A csoport jelentése ezután a háború utáni fenntartható jóléti társadalom miniszteri munkacsoportjának vitájára kerül.

Bérelt munka a felhasználás gyors növekedése a becslések szerint jelentős kockázatot jelent a jóléti területek működésére és a finanszírozás megfelelőségére nézve.

„A munkaerő-ráfordításért fizetett többletár gazdasági eredménytelenséget teremt, ami erősen ellentétes a jóléti régiók gazdasága számára kitűzött költségmegtakarítási célokkal” – számol a csoport.

A jóléti területek munkaerő-kölcsönzésének költségei tavaly 600-700 millió euró körül alakultak, ami a személyi jellegű költségek mintegy öt százaléka. A csoport véleménye szerint a legaggasztóbb a munkaerő-kölcsönzés rohamos növekedése.

A csoport szerint a munkaerő-kölcsönzés igénybevételéhez nagy fluktuáció és elégtelen képzettség esetén ügyfél- és betegbiztonságot veszélyeztető kockázati tényezők kapcsolhatók.

A csoport álláspontja szerint a jóléti területeket a munkaerő-kölcsönzés igénybevételével kell vezérelni, ennek érdekében külön munkacsoport létrehozását javasolja.