számi nép | A számi gyűlések elnöke megindította a parlamentet: „Felismerte, milyen nehéz volt ez nekünk”

Utolsó a választási időszakban bukott számi járási törvény szerdán újjászületett, amikor a kormány új törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek.

A törvényben a legfontosabb annak meghatározása, hogy kinek van választójoga a számi gyűlések, azaz a számik önkormányzati testületének választásán. A cél a számi nép önrendelkezési jogának megerősítése.

Az előző törvényjavaslat vitákat váltott ki akkor a kormányban, a központ ugyanis ellenezte, és a törvényjavaslat a választási időszak legutolsó métereiben bukott meg az alkotmányügyi bizottságban. Most a kormány egyhangúlag a parlament elé terjesztette az ügyet.

A parlament aulájában zajló vitában csalódottság jellemezte a korábbi késlekedést, és remélik, hogy végre megszületik a törvény.

„Kolosszális kudarc lenne nem elfogadni ezt az indítványt” – fogalmazott a baloldali koalíció Honkasalo Veronika mondott.

Néhány beszédben észrevehető volt a reformmal szembeni fenntartás.

A verandán ülve hallgatta a számi gyűlések képviselőit. A számi gyűlések új elnöke Pirita Näkkäläjärvi azt mondja, hogy már a beszélgetés elejétől meghatotta.

„Meghatódtam, hogy a parlamenti képviselők felismerték, milyen nehéz volt több mint 12 évet várnunk a törvény reformjára. Felismerték, hogy ezt sürgősen meg kell oldani az emberi jogok megsértése miatt – még azok részéről is, akik kritikus álláspontot képviseltek” – mondja Näkkäläjärvi.

Näkkäläjärvi azt is dicséri, hogy a parlamentben a számi körzeti törvényt egész Finnországra és nem csak északra vonatkozó ügynek tekintették. A parlamenti vitát meglepően tárgyilagosnak találta.

Azonban kemény beszédet is használtak. A közép Anne Kalmarin nézőponttól függően attól függ, hogy „etnikai tisztogatásról” van szó, vagy a számi gyűlések kapnak-e ezzel kapcsolatos döntést.

A műsorban a számi gyülekezési törvényből kikerül az úgynevezett lapp szakasz: a hatályos, 1995-ben életbe léptetett törvényben annak a leszármazottjának számít, akit régi földön, adóbeszedésben vagy életjegyben dűlőnek, erdőnek vagy halásznak lappnak jelöltek. számi, és bekerült a választói névjegyzékbe.

Egyes számik úgy gondolták, hogy ennek alapján a nem valódi számi embereket bevonják a tanácsok döntéshozatalába.

Az új törvényjavaslatban a számi gyűléseken való választójogot nyelv alapján határozzák meg. Pályázhatnak azok, akik saját maguk vagy legalább az egyik szülőjük, nagyszüleik vagy dédszüleik a számi nyelvet tanulták anyanyelvként. A nyelvi kritérium egy generációval bővül.

A törvényjavaslat aláhúzza, hogy a számi országgyűlési választásokon való választójogról szól, és nem arról, hogy általában kit tekintsünk száminak.

Näkkäläjärvi becslése szerint ha a törvényreform életbe lép, a korábbiakhoz képest többen szerepelnek majd a választói névjegyzékben. Szerinte ez nagyszerű dolog.

A választói névjegyzékbe a múltban voltak viták a címkézésről. A törvényjavaslatban a jogvitákkal kapcsolatos jogorvoslati eljárást úgy alakítják át, hogy a vitákat ne a számi gyűlések testülete, hanem egy külön fellebbviteli testület oldja meg. Határozatai ellen a Legfelsőbb Közigazgatási Bírósághoz (KHO) lehet fellebbezni.

A HS a múlt héten arról számolt be, hogy a választói névjegyzékkel és a 2023-as választásokkal kapcsolatos panaszok folyamatban vannak a Legfelsőbb Bíróságon. Ezek a befejezetlen ügyek késleltethetik a törvényjavaslat parlamenti elbírálását. Néhány képviselő abban reménykedett szerdán, hogy megvárják a Legfelsőbb Bíróság döntéseit, mielőtt az Alkotmányjogi Bizottság megteszi a jelentését.