A pakisztáni választások nem hagytak egyértelmű győztest. Tehát ki kormányozhat, és mi történik ezután?
ISLAMÁBÁD — A pakisztáni parlamenti választásokon nem született egyértelmű győztes.
Imran Khan volt miniszterelnök szövetségesei szerezték meg a legtöbb mandátumot a parlament alsóházában a múlt csütörtöki választásokon. Ez sokkoló eredmény volt, tekintettel az akadályokra: Pakisztán Tehreek-e-Insaf pártja nem tarthatott kampánygyűléseket, nem volt szavazókör a választás napján, és internetes korlátozásokkal kellett szembenéznie. 265 országgyűlési mandátumból 93-at szereztek. A kormányalakítás azonban nem elég.
A másik két fősodorbeli párt, élükön Khan riválisával, szintén nem tudott elegendő helyet biztosítani ahhoz, hogy önállóan alakíthassák kormányt. Ők a volt miniszterelnök, Nawaz Sharif PML-N-je és a PPP, amelyet a politikai dinasztia sarja, Bilawal-Bhutto Zardari vezet. 75, illetve 54 mandátumot szereztek.
A pakisztáni parlament választja meg a következő miniszterelnököt, ezért a többség megszerzése kulcsfontosságú.
Nem Imran Khan. Börtönben van, és eltiltották, hogy közhivatalt töltsön be. A PTI azt mondta, hogy nincs szüksége szövetségre, és azt állítja, hogy van elég helye. Nem. A pártnak van köztámogatása – amint azt a jelöltek által megszerzett mandátumok száma is mutatja –, de nincs politikai társai támogatása.
Azim Chaudhry elemző szerint a többi pártnak „sérelmei és haragjai” vannak Khan ellen hivatali ideje óta, és nem hajlandók kezet fogni vele, mert világossá tette, hogy nem akar velük beszélni.
A PML-N és a PPP megkezdte a koalíciós tárgyalásokat, miután világossá vált, hogy a kán hűségesek átvették a vezetést. Állításuk szerint egyezséget kötöttek kisebb pártokkal és újonnan vert parlamenti képviselőkkel, köztük Khan oldaláról disszidálókkal, hogy a mandátumkvótát a bűvös 169-es többségre emeljék.
De trükkösebb tudni, hogy ebből a rongyos tömegből ki lehet miniszterelnök.
A párt bennfentesei szerint Sharif vérmérséklete miatt nem alkalmas a koalícióra. Öccse, Shehbaz koalíciót vezetett Khan hatalomból való kiszorítása után, és alkalmazkodóbbnak tartják.
És akkor ott van Bhutto-Zardari, egykori külügyminiszter. Nem világos, hogy ő akarja-e a vezető állást egy olyan kormányban, amely egy ilyen szennyezett választáson jutott hatalomra.
De ő és pártja kulcsfontosságúak minden koalícióban, mert ők rendelkeznek a harmadik legnagyobb mandátumaránnyal. Apját, Asif Ali Zardarit nem hiába tekintik királycsinálónak. Chaudhry szerint nem fog olyasmit tenni, ami veszélyezteti fia politikai jövőjét, például nem fog kezet Khannal.
Van esély arra, hogy egy külső jelölt lesz a miniszterelnök, hogy minden oldal elégedett legyen, de nehéz látni, hogy a két család lemond a hatalom igényéről.
Az emberek elégedetlenek a választások alakulásával és a szavazatok számlálásával kapcsolatban. Jogi kihívások vannak folyamatban egyes eredmények megkérdőjelezésére. Tiltakozások és állítások zajlanak a szavazatok meghamisításával kapcsolatban, Khan támogatói különösen dühösek amiatt, amit választási lopásnak tartanak. A rendőrség könnygázt használt a tömeg feloszlatására, és több tucat embert tartóztatott le a Pakisztán-szerte kitört szórványos demonstrációk során. A nemzetközi közösség és a jogvédő csoportok aggodalmukat fejezték ki a szavazással kapcsolatos szabálytalanságok miatt.
Pakisztán elnökének össze kell hívnia az új Nemzetgyűlés alakuló ülését a választást követő 21 napon belül, vagy február 29-én. A törvényhozók ezen az ülésen teszik le az esküt. Számos kulcsszerepre nyújtanak be jelölési dokumentumokat, beleértve a ház előadóját és vezetőjét. E posztok betöltése után parlamenti szavazással választják meg az új miniszterelnököt, amely feladat egyszerű többséget igényel.
