Fiktív mentális betegségek, amelyeket a gátlástalan pszichológusok neked tulajdoníthatnak
Minden embernek, aki orvoshoz vagy pszichológushoz látogat, általában egy célja van – megszabadulni az októl, és a lehető leghamarabb.
Ilyen állapotban bárkit a „vak” bizalom jellemez, ami bábbá teheti, eltorzíthatja önképét, tönkreteheti a szó szó szoros értelmében vett életét. Ennek elkerülése érdekében beszéljünk a lehetséges mentális betegségekről, amelyeket a gátlástalan pszichológusok neked tulajdoníthatnak.
A helyzet az, hogy a pszichológiai portré egy személy tulajdonságainak összessége, az orvosi könyve, amely segít gyorsan megtalálni az „extra” részletet és megszüntetni azt.
Tehát milyen mentális betegségeket és diagnózisokat rendelhetnek Önhöz a gátlástalan szakemberek?
1 Factív mentális zavarok
Ez a mentális zavarok egy csoportja, amelyben egy személy mentális betegséget színlel, hogy valamilyen előnyhöz jusson. Ez nem csak a betegekre vonatkozik, hanem azokra az orvosokra is, akik megpróbálnak valamilyen hatást kiváltani pácienseikben. Ezt elég nehéz meghatározni, mivel a malingerer jól felkészült.
A beteg tájékoztatásában azonban gyakran következetlenségek vannak.
2 A fóbiák romantikája
Emlékszel Sherlock Holmes mondására: „…nagyon aktív vagyok”? Vagy Sheldon Cooper akusztikus spektrumzavara az Ősrobbanás-elméletből? A világmozi tele van ilyen hősökkel, „nem szabványos pszichológiai világgal”.
Ne hagyja ki
Ha a szakember tanácsa nem konkrét és elvont a megértésben, akkor érdemes elgondolkodni rajta. Mivel a legtöbb ember egyáltalán nem tudja, mi az elmebeteg, a társadalom óvakodni fog egy „nem szabványos tárgytól”, és ez a fajta „PR” a várttól ellentétes hatást vált ki.
3 A „bolond” archetípusa
Természetesen egyetlen magát tisztelő pszichológus sem fogja ilyen kifejezésekkel címkézni a páciensét. A kliens azonban óvakodhat a pszichológus túlságosan rokonszenves kommunikációs stílusától. Ez a kommunikáció emlékeztethet egy felnőtt és egy gyerek közötti beszélgetésre, amely kényelmetlen helyzetbe hozza az embert, és gyanítja, hogy ő a mesebeli „bolond”, akiről mindenki tudta, hogy nem olyan, mint mások. , de senki sem tudta, hogy állítólag mitől beteg.
4 A „depresszió” fogalmának manipulálása
Mindannyian tapasztalunk stresszt és depressziót az élet bizonyos pillanatai miatt. Ha hangulatában depressziósnak érzi magát, akaraterő hiánya, lustaság vagy fejfájás, ez nem ok arra, hogy depressziót tulajdonítson, mert lehet banális alváshiány, megfelelő reakció vagy kudarc, vagy egyszerűen vitaminhiány, kiegyensúlyozatlanság. diéta.
A gátlástalan pszichológusok mindezt a depressziónak tulajdoníthatják, és olyan gyógyszerek szedését javasolják, amelyek teljesen feleslegesek, sőt károsak az Ön számára.
5 Fásultság? Ön skizofréniában vagy Alzheimer-kórban szenved
A tény az, hogy az apátiát néha a skizofrénia vagy betegség fontos tünetének tekintik. Ez azonban tévhit. Mindkét betegségnek vannak kifejezett megnyilvánulásai, például hirtelen hangulatváltozások a természetellenes viselkedés hátterében, a saját személyiség elvesztése és az időben történő tájékozódási zavar.
Az intelligencia nem romlik, de a tünetek idővel előrehaladnak.
Ne hagyja ki
Érdemes megjegyezni, hogy sok probléma gyorsan és függetlenül megoldható. Például gyakran mesél a körülötte lévőknek a depressziójáról.
Azonnal tedd fel magadnak a kérdést: „Mit kapok én ebből: figyelmet, törődést és együttérzést?” Kérdezd meg újra magadtól: „Mire van valójában szükségem?”
Kiderült, hogy tisztelni és szeretni kell. Célszerű az önelemzés végén feltenni a „mit akarok” kérdést, hogy elkerüljük a vágy és cselekvés kombinációjának minimalizálását.
