Az elnökválasztás a megbeszéléseken is szóba került menedékkérelmek gyors feldolgozása a határon, vagyis a határeljárás halad. A törvényt azonban nem lehet gyorsan meghozni, és nem igazán segít a keleti határ jelenlegi helyzetén sem.
A Belügyminisztérium hétfőn kéthetes véleményezési körre küldte a határeljárásról szóló törvény tervezetét. A tényleges testületi előadásra csak a tervezet értékeléseinek beérkezése után kerül sor. A minisztérium tájékoztatása szerint a törvényjavaslat április közepéig kerül a parlament elé.
A határeljárás azt jelenti, hogy Finnország a nagy valószínűséggel megalapozatlan menedékkérelmeket gyorsan el tudja intézni közvetlenül a határon vagy annak közelében. Alkalmazható Finnország külső határának határátkelőhelyén vagy a külső határ jogosulatlan átlépésével kapcsolatos kérelemre.
Finnországban a külső határok a keleti határon kívül például nemzetközi repülőterek.
belügyminiszter Mari Rantanen (ps) a múlt héten határozottan kijelentette, hogy a határeljárásnak nagyon kevés haszna van a keleti határ jelenlegi helyzetének megoldásában. Szerinte ez nem egy gyors fordulat törvény.
Ősz óta mintegy 1300 menedékkérő lépte át a keleti határt Oroszországból Finnországba. A Belügyminisztérium szakértőinek értékelése szerint az újonnan érkezők közül mintegy százra lehetett volna alkalmazni a határeljárásról szóló törvényt, ha az már hatályban lett volna.
A határeljárásban előzetesen átvizsgálják azokat a személyeket, akik például biztonságosnak ítélt országból érkeztek, vagy egyébként nyilvánvalóan megalapozatlan kérelmet nyújtottak be. Ezeket a kérelmeket gyorsan, a benyújtástól számított négy héten belül meg kell oldani.
A keleti határt viszont átlépték a szíriai és jemeni menedékkérők, akik szinte valamennyien Finnországban kapnak menedékjogot, illetve szomáliaiak, akiknek mintegy fele kap menedékjogot. Tehát megvolt a kérelem indoka, és a gyorsforgalmi sáv nem vonatkozna rájuk.
A határeljárásban korlátozható a menedékkérők finnországi mozgása vagy Finnországon keresztül más EU-országokba történő átszállítása.
A kérelmezőnek a határhoz közeli befogadóállomáson kell tartózkodnia, amely például a keleti határon lévő Joutseno befogadóközpont lenne. Ez azonban nem fogva tartásról szól, ami azt jelenti, hogy a kérelmező mozoghat a központ területén.
A kérelmező a befogadóállomáson elérhető lenne a hatóságok számára, ebben az esetben az esetleges elutasító döntést átalakítással gyorsan végrehajtanák.
Ha a keleti határról és Oroszországról van szó, akkor alapvetően az a cél, hogy a jelentkezőket visszaküldjék eredeti hazájukba. Ahhoz, hogy visszaadják őket Oroszországnak, Oroszországnak bele kell egyeznie a kérelmezők visszavételébe.
Határeljárás már az előző kormány idején függőben volt, de a parlamentnek a választási időszak lejárta miatt nem volt ideje foglalkozni vele, így a javaslat lejárt.
A különbség a jelen és a múlt között többek között az, hogy a határeljárás minden helyzetben alkalmazható volt. A lejárt szavatosságú javaslat szerint a határeljárást mindig külön kormányhatározat vezette volna be.
A Belügyminisztérium a gyorsított eljárás tekintetében is javasolja az idegenrendészeti törvény kiegészítését.
A gyakorlatban a gyorsított eljárás azt jelenti, hogy az elutasító határozatot kapott kérelmezőt gyorsabban vissza lehet küldeni, mint a normál menekültügyi eljárás során. Felhasználható olyan kérelmezők esetében, akik elutasító határozatot kapnak, és akik veszélyt jelentenek Finnország nemzetbiztonságára vagy közrendjére, vagy újbóli kérelmekre.