a HS az adatok szerint a jóléti régiók hiánya nagyobb a korábban számítottnál. Következésképpen az állami kiadások csökkentésére is szükség van.
A közelmúltban elkészült számítások szerint mintegy 1,35 milliárd euróra nőtt a tavalyi évben a szociális és egészségügyi szolgáltatásokat kezelő jóléti régiók vesztesége.
Tavasszal konkrétabbá válhat. Ősszel 1,2, év elején 1,3 milliárd volt a becslés.
Ha a jóléti régiók hiánya a tavalyi évhez képest 1,35 milliárdos szinten maradna is, az inflációs kiigazítások és egyéb egyeztetett utólagos korrekciók miatt az államnak 1,5 milliárd euróhoz közelítve kell kompenzálnia az ezekkel a kilátásokkal rendelkező régiókat.
A kormány a tervek szerint szerdán számol be a számításokról.
A kormány ígéretet tett a jóléti területek veszteségének kifizetésére, de erre mindössze egymilliárd eurót különített el.
A hiány növekedése nagyobb nyomást jelent az egészségügyi és szociális szolgáltatások terén is.
Csak a jóléti területek veszteségei miatt a kormánynak közel félmilliárd euróval többet kell lefaragnia például az embereknek nyújtott szolgáltatásokból, juttatásokból vagy egyéb állami kiadásokból, hogy betartsa ígéretét, hogy ne lépje túl az ún. kormányzati kiadási keretek 2025-ben.
Kormány Tavaly tavasszal megállapodtak abban, hogy ha a kiadások növekednek, akkor máshol keres megtakarítást.
A kerettel kordában tartják a kiadásokat, és a keretmegállapodás szerint az adók és egyéb többletbevételek nem tudják kompenzálni a növekvő kiadásokat.
Keretvágások emellett a kormánynak további megtakarításokra és tervezett kiadások lemondására van szüksége, hogy a kormány elérhesse az általa meghatározott és az EU által megkövetelt adósságcélokat. A kormány eladósodási problémájának megoldására a kormány adóemelést is végezhet.
A Pénzügyminisztérium szerint ezekkel a kilátásokkal Finnország elkerüli az EU deficiteljárását, vagyis az úgynevezett monitoring kategóriába kerülését, ha mintegy hárommilliárd euróval csökkenti a kiadásokat és növeli a bevételeket.
Megkezdődött a vita a megtakarításokról, a végső döntést április 15-én és 16-án hozza meg a kormány az államháztartásról szóló tárgyalásokon.
Tavaly tavasszal már mintegy hatmilliárd euró értékű kiigazításról döntött a kormány. Egyre nehezebb új úti célokat találni. Akár az élelmiszerek általános forgalmi adója is emelkedhet nyugdíjindexek és oktatási támogatások.
„A kormány tavaly tavasszal megállapodott abban, hogy ha nőnek a kiadások, akkor máshol keresnek megtakarításokat.
Utolsó a tavaszi kormánytárgyalások után a jóléti területek veszteségein kívül meglepő új kiadások jelentek meg.
Majdnem ekkora kiadási nyomást okoz a következő évre a Pénzügyminisztérium novemberben megjelent meglepő információja, miszerint több százmillió eurós csökkenéssel fenyeget az állam által önkormányzatoknak adott állami részesedés.
2025-ben 423 millió euróval kevesebb lesz az állami hozzájárulás, mint amire az önkormányzatok számítottak. 2026-ban és 2027-ben félmilliárd euró a különbség.
A kormánynak ezért a 2025–2027-es évekre az egyéb kiadásokból félmilliárd euró körüli tartós lefaragást kellene keresnie, ha teljes mértékben kompenzálni akarja az önkormányzatokat meglepetésként ért, a becsültnél nagyobb bevételcsökkenést.
Az állami hozzájárulási rendszeren keresztül az állam részt vesz a kötelező önkormányzati alapszolgáltatások, például az oktatás finanszírozásában.
Ez azt jelenti, hogy ha a kormány nem pótolja az önkormányzatok vártnál kisebb állami hozzájárulásait, akkor az önkormányzatoknak vissza kell vágniuk az oktatást.
Olvass tovább: Még a nyugdíjak sincsenek biztonságban, amikor a kormány új milliárdos megtakarításokat keres
Olvass tovább: Az Orpo és a Pénzügyminisztérium egészen más számokkal rendelkezik: erről van szó
Olvass tovább: A kormánynak hirtelen óriási plusz megtakarításokról kell döntenie – ennek oka egy uniós szabály
Olvass tovább: A kormány végül kimondta: a jelenlegi pénz nem elég a jelenlegi társadalombiztosításra
Olvass tovább: „Elfogy a pénz” – Egy képen a finn egészségügy „horror mérlege” árulkodik
