Sztrájkok | Megfelelnek-e a kormány munkáséleti lépései a választási ígéreteknek? HS végigment a konvent beszédein és Zsolt

Szakszervezetek továbbra is kiterjedt lesz ezen a héten politikai sztrájkok a kormány támogatta változások a munkahelyi életben ellen. A kormány nem fog meghátrálni terveitől.

Például az Alapfinnek elnöke, a pénzügyminiszter Riikka Purra elmondta, hogy a kormány a parlamenti választásokon kapott felhatalmazást a munkaerőpiac megváltoztatására.

„Végül is ez egy politikai sztrájk, amelyben ellenezni akarunk ezzel a kormánnyal, a kormányprogrammal és az általunk fontosnak tartott intézkedések végrehajtásával, amelyekre a választásokon mandátumot kaptunk” – mondta Purra a parlamentben. decemberi kérdésidőben.

Az ellenzéki Sdp és a Vasemistoliitto viszont úgy látja, a kormánypártok nem kaptak mandátumot az emberektől a választásokon azokra a javaslatokra, amelyeket most szorgalmaznak.

„Teljesen értelmetlen a néptől kapott felhatalmazásra hivatkozni. Egészen más felszólalással kaptátok meg” – mondta az Sdp alelnöke Matias Mäkynen ugyanabban a kérdésórában.

„Ha a mandátumról akar beszélni, miért nem szólt egy szót sem a munkaélet ilyen mértékű gyengüléséről a parlamenti választások előtt?” – válaszolta a baloldali szakszervezet elnöke Lee Andersson Egy harapásra.

Melyik oldalnak van igaza?

A kormánypártok a választások előtt nyíltan megmondták a polgároknak, hogy hatalomra kerülve végrehajtják azokat a munkaerő-piaci változásokat, amelyeket az y mozgalom olyan hevesen ellenzett?

A miniszterelnöki párt ami a koalíciót illeti, a kormány politikája sok tekintetben megfelel annak, amit a párt a választások előtt ígért.

Koalíció nyíltan vezetett például a társadalombiztosítás jelentős megszorítása és a helyi alkuk előmozdítása.

Buli pislogott a munkabékére vonatkozó jogszabályokat is módosítja, bár közvetlenül nem mondta ki, hogy korlátozni szeretné a politikai és támogató sztrájkot.

A koalíció legalábbis a választások előtt nyilvánosan nem szorgalmazta a kormányprogram összes munkásélet-bejegyzését.

Például a betegszabadság első napjának fizetés nélkülire váltása nem volt szó a választások előtt. Az első napi fizetésről azonban a jövőben is kollektív szerződésekben lehet megállapodni.

Az elbocsátások és a határidők enyhítéséről sem beszélt a koalíció programjaiban.

A kormányprogram új pontja volt a bértárgyalások úgynevezett exportmodelljének erősítése a nemzeti békéltető tevékenységének korlátozásával is.

Második – követelte a legnagyobb kormánypárt, a Perussuomaliket gazdaságpolitikai programjában a választások során, hogy a munkaerőpiac rugalmasságát a jövőben is fejleszteni kell az általánosan kötelező kollektív szerződések keretében.

Az alapfinnek nem szorgalmazták azokat a változtatásokat, amelyeket most a kormány szorgalmaz a választások során. A párt ezzel szemben a SAK munkásszervezetet állította fel a felmérésben többek között azt, hogy ellenzi a sztrájkjog korlátozását.

Alapvető finnek ugyanabban a felmérésben figyelmeztetett a cégspecifikus alkudozás veszélyeiről, és felesküdött a szakszervezeti alapú megbízotti rendszerre. Utólag az Alapfinnek pártirodájának „dolgozója”. Matti Putkonen elmondta, hogy a válaszokat a SAK felmérésére küldte el saját felelősséggel.

Az ellenzék gyakran felhozta Riikka Purra kijelentését a választások előtt az interjúamelyben azt mondta, hogy a koalíció által taszított alacsony jövedelműek megszorítása nem működik az alap finneknél.

Egy másik alkalommal Purra elmondta, hogy a Perussuomaliket alapvetően ellenzi az alacsony jövedelmű juttatások indexemeléseinek befagyasztását. Azt azonban nem zárta ki, ha romlik a gazdasági helyzet.

A koalícióhoz hasonlóan a Perussuomalaiset is bemutatta a keresetalapú munkanélküli-biztosítás fokozatos emelését a választások előtt.

Kormány sok tekintetben azt a társadalombiztosítási és munkapolitikát folytatja, amelyet a koalíció a tavalyi országgyűlési választások előtt.

Az alapfinnek viszont nem kerestek támogatást a választásokon ahhoz a fajta munkásélet-politikához, amelyet a párt most a kormányban hirdet. A kormányprogramban mindenekelőtt a bevándorláspolitikában mutatkozik meg a párt keze nyoma.

Egyáltalán nem szokatlan, hogy a legnagyobb kormánypártok kompromisszumot kötnek az egymás számára fontos kérdésekben.

Az előző kormányban a második legnagyobb párt, a közép többször is nehezményezte a baloldali pártokkal és a zöldekkel kötött kompromisszumokat.

A következő választáson a kormánypártok választói értékelhetik majd, hogy túl sok engedményt tett-e a kormányban az általuk megszavazott párt.

Holott felmérések alapján a kormány szakmai élettevékenységét osztanak az alapvető finnek támogatói, a párt támogatottsága továbbra is magas maradt.