Világszerte veszélyben vannak a vándorló fajok – áll az ENSZ mérföldkőnek számító jelentésében

Egy mérföldkőnek számító hétfői jelentés szerint a vizet kereső afrikai elefántoktól a tengeren átkelő teknősökön át, hogy fészkeket keressenek, vagy az óceánon átívelő élelem után kutató albatroszokig, a világ vándorló fajai az egész bolygón veszélyben vannak.

A világ első vándorló fajainak állapotáról szóló felmérés, amely az ENSZ vándorló vadon élő állatok fajainak védelméről szóló egyezménye (CMS) hatálya alá tartozó 1189 fajra összpontosít, megállapította, hogy minden ötödik fajt a kihalás fenyeget, és 44 százalékuk meglátja. népességük csökken.

Az emberek a felelősek az élőhelyek elpusztításáért vagy feltöréséért, a vadászatért, valamint a területek műanyagokkal, vegyszerekkel, fénnyel és zajjal való szennyezéséért.

Klímaváltozás azzal is fenyeget, hogy megzavarja a migrációs útvonalakat és időzítéseket a szezonális viszonyok megváltoztatásával.

„Megtudjuk, hogy maga a migráció jelensége veszélyben van” – mondta Amy Fraenkel, a CMS vezetője az AFP-nek, hozzátéve, hogy a jelentésnek „ébresztőként kell szolgálnia arról, hogy mi történik”.

A jelentést akkor tették közzé, amikor több mint 130 aláíró ország – az Egyesült Államok, Kína, Kanada és Oroszország jelentős hiánya mellett – összegyűlt egy konferenciára az üzbegisztáni Szamarkandban február 12. és 17. között.

„Ezek a fajok szerte a világon mozognak. Táplálkozásra és szaporodásra költöznek, és útjuk során megállóhelyekre is szükségük van” – idézte az Associated Press Kelly Malsch-t, a jelentés vezető szerzőjét.

„A vándorlás elengedhetetlen egyes fajok számára. Ha leállítja a vándorlást, akkor megöli a fajt” – mondta az AP-nak Stuart Pimm, a Duke Egyetem ökológusa, aki nem vett részt a jelentésben.

A vándorló fajok gyakran nagyon speciális helyekre támaszkodnak a táplálkozáshoz és a párzáshoz, és a köztük lévő utazások átléphetik a nemzetközi határokat, sőt kontinenseket is.

Az ikonikus fajok, amelyek a legkülönlegesebb utakat teszik meg a bolygón, közé tartozik az uralkodólepke, a púpos bálna és a béna teknős.

„A mai jelentés bemutatja azokat a bizonyítékokat, amelyek szerint a fenntarthatatlan emberi tevékenységek veszélyeztetik a vándorló fajok jövőjét” – mondta Inger Andersen, az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjának (UNEP) vezetője.

Néhány tényező a veszély mögött

A fő veszélyek közé tartozik a mezőgazdaság és a halászat.

Fraenkel szerint a mezőgazdaság tönkreteheti az élőhelyeket, míg a halászhajók általi „mellékletek” – amikor más halak vagy állatok csapdába esnek a halászfelszerelésekbe – jelenti a legnagyobb folyamatos fenyegetést a bálnák számára.

Azt mondta, bár az élőhelyek pusztítását tekintik a vándorló állatok fő kockázatának, egyes fajok esetében a jelentés szerint ez „szándékos leölés” volt, akár vadhús, akár sport céljára, vagy azért, mert az állatokat kártevőnek tartják.

„Nagy szakadék van, amelyet most azonosítottunk, és amely cselekvést igényel” – mondta.

Az UNEP World Conservation Monitoring Centere által összeállított jelentés megállapította, hogy az elmúlt három évtizedben a CMS-jegyzékben szereplő 70 faj vált veszélyeztetettebbé, köztük a sztyeppei sas, az egyiptomi keselyű és a vad teve.

Mindössze 14-nek van jobb természetvédelmi státusza – beleértve a kék- és púpos bálnákat, valamint a rétisast.

A számok alapján

A jelentés szerint az egyezményben felsorolt ​​158 ​​emlős 40 százaléka fenyegetett az egész világon.

Eközben a felsorolt ​​58 halfaj szinte mindegyike – 97 százaléka – nagy kihalás veszélyének van kitéve, beleértve a vándorcápákat, rájákat és tokhalakat is.

Több mint 960 madárfaj szerepel a CMS-jegyzékben, és bár csak 14 százalékuk volt veszélyeztetett, a szerzők hangsúlyozták, hogy ez még mindig mintegy 134 fajt jelent.

A jelentés azt is megállapította, hogy 399 vándorló faj – köztük albatrosz, földi cápa és rája – a veszélyeztetett vagy csaknem veszélyeztetett kategóriába sorolható, de még nem szerepel a CMS-jegyzékben.

A jelentés, amely a szamarkandi konferencián is szerepel, a leginkább veszélyeztetett fajokra helyezi a hangsúlyt, kiemelve a halászatból, a gazdálkodásból és a környezetszennyezésből fakadó veszélyeket.

Megismétlik a 2022-ben létrejött, a biológiai sokféleségről szóló zászlóshajó-egyezményt, amikor az országok megállapodtak abban, hogy 2030-ra megőrzik bolygónk szárazföldi és tengeri állományának 30 százalékát.

A CMS-ben felsorolt ​​vándorló fajok közül sok gazdasági értéket vagy az emberek számára hasznos „szolgáltatásokat” nyújt – a bálnákra, delfinekre, elefántokra és gepárdokra összpontosító turizmustól a madarak és denevérek által biztosított beporzásig.

De Fraenkel szerint ezek a fajok a világ közösségeit is összekötik, távozásuk és érkezésük az évszakok múlását jelzi.

– Valóban csodálatos lények – mondta.