„Ne szavazzon a Deepfake Law kínai változatára! Veszélyes rendelkezéseket tartalmaz, például börtönbüntetést” – fordult kilenc civil szervezet a parlamenti képviselőkhöz

Kilenc civil szervezet hívja fel a figyelmet arra a törvénytervezetre, amely a deepfake jelenség leküzdését írja elő, és amely hétfőn a képviselőház vitájába kerül. A civil szervezetek, köztük az Active Watch, úgy vélik, hogy ez a törvényjavaslat közelebb áll a „kínai modellhez”, mint az európai, és arra kérik a képviselőket, hogy jelenlegi formájában ne szavazzanak róla, arra hivatkozva, hogy veszélyes rendelkezéseket tartalmaz, például 6 hónapos börtönbüntetést. 2 év „deephamis tartalom létrehozása/készítése” esetén: „Nincs kivétel a véleménynyilvánítás szabadságának formáinak védelme, mint például a brosúra vagy a mélyhamisított tartalom művészi felhasználása, vagy a kereskedelmi produkciókban (reklámokban) vagy a filmiparban, ahogy ez már megtörtént a gyakorlatban és a hamarosan hatályba lépő európai jogszabályokban előírtak szerint”.

Deep hamisítványokFotó: Stu Gray / Alamy / Alamy / Profimedia

A képviselőház hétfőn a plenáris ülés napirendjén, mint döntéshozó kamara egy, a deepfake jelenség leküzdését célzó törvényjavaslatot tűzött ki, és az internet és a tömegtájékoztatás területén jártas szervezetek egy csoportja bírálja ezt a törvényjavaslatot. amelyet a kínai mintához közelebbinek tart, mint az európaihoz, és arra kéri a képviselőket egy ma elküldött levélben, hogy jelenlegi, „kirívóan hiányos” formájában ne szavazzanak rá.

„A projektet módosító képviselők a kínai szabályozási modellt választották”

A szervezetek felhívják a figyelmet arra, hogy a törvény szövege veszélyes rendelkezéseket tartalmaz, például a mélyhamisított tartalom létrehozásáért börtönbüntetést, és a teljesen legális tartalmat, például a véleménynyilvánítás szabadságához való jog gyakorlásával védett tartalmat kriminalizálják, ami ezen alapvető jog megsértését jelentené. Ezenkívül a szöveg egy sor kétértelműséget és kifejezést/kifejezést tartalmaz, amelyek a szabályozni kívánt jelenség felületes megértését mutatják. A projekt azt sem veszi figyelembe, hogy jelenleg az európai intézmények már majdnem elkészültek a Mesterséges Intelligenciáról szóló törvénysel (Mesterséges Intelligenciáról szóló rendelet), mutatják be a képviselőknek írt levél kilenc aláíró szervezetét.

• „Talán szükséges kezdeményezés, amely a társadalmi valóságra és az új technológiák által generált összetett kihívásokra reagál, de amely a témában hamarosan életbe lépő vonatkozó európai jogszabályok figyelembevétele nélkül, szakértőkkel, civil társadalommal való konzultáció nélkül készült.
• Így sajnos az a szabályozási modell, amelyet a projektet módosító képviselők választottak, Kínáé, egy tekintélyelvű államé, amelyben a politikai hatalom a technológiát használja a lakosság ellenőrzésére és az állampolgárok jogainak korlátozására” – mondja az aláíró. civil szervezetek.

A törvényjavaslatot 2023-ban fogadták el a szenátus, de olyan változatban, amely nem tartalmazott börtönbüntetést. A törvény szövege jelenlegi formájában 6 hónaptól 2 évig terjedő börtönbüntetést tartalmaz „deepfake tartalom létrehozása/megvalósítása” miatt. A mélyhamisított tartalom terjesztését 60-180 napos pénzbírsággal szankcionálják.

A civil szervezetek felhívják a figyelmet arra, hogy nincs kivétel a véleménynyilvánítás szabadságának védelmében, mint például a mélyhamisított tartalom brosúra vagy művészi célokra, kereskedelmi produkciókban (reklámok) vagy filmiparban való felhasználása, tehát hogyan történt ez már a gyakorlatban. és hogy a hamarosan hatályba lépő európai jogszabályok hogyan biztosítják.

Ezen túlmenően a civil szervezetek szerint a szöveg egy sor kétértelműséget és kifejezést/kifejezést tartalmaz, amelyek a szabályozni kívánt jelenség felületes megértését mutatják, amint az a Törvényhozó Tanács és az Országos Műsorszolgáltató álláspontjából is kitűnik. Tanács:

• „Például a törvényjavaslat előírja a mélyhamisított tartalom készítői számára, hogy azt az exponálási felület legalább 10%-án és az adott képi tartalom sugárzásának teljes időtartama alatt vagy hanggal elhelyezett figyelmeztetéssel jelöljék meg. üzenet a hanganyag elején és végén: „Ez az anyag képzeletbeli pózokat tartalmaz.” De amit a törvény szövege figyelmen kívül hagy, az az, hogy a kép 10%-a manipulálható úgy, hogy az a rész de facto ne legyen látható, így a rosszindulatú alkotó azt állíthatja, hogy betartotta a törvényt, miközben valójában továbbra is megtéveszti a nyilvánosságot. .
• Ezen túlmenően a törvényjavaslat megfogalmazása szerint minden #deepfake anyag bárhol legálisan felhasználható, még akkor is, ha az „rosszindulatú” és „információs káoszt okozna”, ha a jogszabály szerint megjelölik. Ráadásul a törvény által bevezetett új büntetőjogi szankciók valójában enyhébbek, mint a már érvényben lévők, amelyek alapján a valóban illegális tartalom készítője büntethető lenne.
• Sajnos azonban a teljesen legális tartalmak, például a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása által védett tartalmak büntetőjogi joghatóság alá esnének, ami ennek az alapvető jognak a megsértését jelentené, ahogyan azt a román alkotmány, a Charta is rögzíti. az Európai Unió alapvető jogainak és az Emberi Jogok Európai Egyezményének.
• A törvény szövege nem veszi figyelembe azt a tényt sem, hogy jelenleg az európai intézmények már majdnem befejezték a Mesterséges Intelligenciáról szóló törvényt (Mesterséges Intelligenciáról szóló rendelet), amelynek szövegéről politikai megállapodás született, egy 2021-ben indult kezdeményezés, amelyről vitát folytattak. több mint 3 év, és amelynek végleges szövege hamarosan megjelenik az EU Hivatalos Lapjában”.

Az aláíró szervezetek azt kérik az Országgyűléstől, hogy utasítsa el ezt a „jelenlegi formájában kirívóan hiányos” törvénytervezetet, és különösen azt, hogy a törvényjavaslat új szabálysértések legyenek.

Figyelembe véve az új technológiák által generált kihívásokat és a dezinformáció demokratikus társadalmakra gyakorolt ​​jelentős kockázatait, az aláíró szervezetek úgy vélik, hogy egy új törvénytervezetnek figyelembe kell vennie a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet végleges formáját, amelyet a demokratikus társadalmak szintjén fognak elfogadni. Európai Unió, a meglévő jogszabályi kerettel (pl. Btk. 362. § – A számítógépes adatok sértetlenségének megváltoztatása), a Törvényhozó Tanács és az Országos Audiovizuális Tanács észrevételei alapján.

Mit nyújt a deepfake jelenség elleni küzdelemről szóló törvénytervezet?

A normatív törvény szabályozza a mélyhamisítás jelenséggel összefüggésben technológia felhasználásával generált vagy manipulált képi és/vagy audiotartalom létrehozását, terjesztését a tömegmédiában, valamint online platformokon történő terjesztését. félrevezető közvélemény a továbbított üzenet hitelességét illetően.

Amit a normatív aktus előír:

2. cikk: Az alábbi kifejezések és kifejezések jelentése a következő:

a) mélyhamisítás – minden olyan kép-, hang- és/vagy videótartalom, amelyet általában mesterséges intelligencia vagy virtuális valóság segítségével hoztak létre, hogy azt a látszatot keltsék, hogy egy személy olyan dolgokat mondott vagy tett, amelyeket a valóságban nem mondott vagy tett;

b) rosszindulatú technológiahasználat – szándékos félrevezetés, melynek célja félretájékoztatás és/vagy információs káosz létrehozása az emberi viselkedés manipulálásával és/vagy a sebezhetőségek kihasználásával.

3. cikk: Tilos a technológia rosszindulatú felhasználása mélyhamisítás típusú tartalom létrehozásával, tömegmédiában történő terjesztésével, valamint online platformokon történő terjesztésével, ha az adott tartalomhoz nem tartozik figyelmeztetés, amely az exponált felület legalább 10%-án megjelenik, és az adott vizuális tartalom sugárzásának teljes időtartama alatt, vagy a hanganyag elején és végén egy hangüzenet: „Ez az anyag képzeletbeli pózokat tartalmaz”.

4. cikk: Az Országos Műsorszolgáltatási Tanács az értesítést követően vagy hivatalból történő bejelentést követően ellenőrzi, hogy a 3. §-ban foglaltakat megsértették-e.

Amennyiben a Nemzeti Műsorszolgáltatási Tanács úgy találja, hogy nem felel meg e törvényben foglaltaknak, felkéri az online felületet, hogy ideiglenesen függessze fel a szóban forgó anyag terjesztését. A felfüggesztést az illetékes bíróság határozatával fenntartja vagy feloldja, ha bűncselekmény történt.

5. cikk: (1) A 3. cikkben foglaltak megsértése bűncselekménynek minősül, és az alábbiak szerint szankcionálható:

a) hamisított tartalom létrehozása/megvalósítása 6 hónaptól 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő;

b) típusú tartalom sugárzása/terjesztése

deepfake, a tartalom hamis jellegének ismeretében 60-tól 180 napig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bûncselekmény elkövetését megállapító bíróság dönt az online platformon való mélyhamisított tartalom fenntartásáról vagy felfüggesztésérõl is.

6. cikk: E törvény hatálybalépésétől számított legfeljebb 60 napon belül az Országos Audiovizuális Tanács létrehozza a törvény rendelkezéseinek alkalmazásáért felelős struktúrát.