VIZSGÁLAT. Hogyan indokolta a City Insurance főnöke a bíróságon, hogy csaknem 20 millió euró kamatot szedett be egy hamis kölcsönre. A bírák úgy döntöttek, hogy visszaadják a pénzt

• A Városbiztosító csődje óriási kiadásokat okozott a Szerződői Garancia Alapnak (FGA). Tavaly decemberig 1,2 milliárd lejt (több mint 240 millió eurót) fizettek ki a biztosító hitelezőinek, és akkor több mint 130 ezer egyéb fizetési kérelem várt elemzésre az FGA -val közölt adatai szerint.
• A csődök finanszírozására az emberek és a vállalkozások már most is sokkal drágább biztosítási kötvényeket fizetnek.
• Egy vizsgálat kimutatta, hogy a City Insurance hogyan fizetett valós kamatot a fiktív hitelekre.
• Csaknem három évvel a Városi Biztosító összeomlása után a DIICOT senkit sem perelt be. Senkit sem tartóztattak le.

2023. március 10-én a Vivendi Internationalnak, amelyen keresztül Dan Odobescu üzletember irányította a City Insurance-t, 17 372 043,32 eurót, egy 75 millió eurós fiktív kölcsön után beszedett kamatot térítsen vissza. A döntés nem végleges.

Az eljárást a város bírósági felszámolójaként a Transilvania Fizetésképtelenségi Bíróság (CITR) indította el.

Az ügyben a bírónak a felekkel nemrég közölt indoklása azt mutatja, hogy a Vivendi International ügyvédei hogyan próbálták igazolni a pénz behajtását. Állításuk szerint az akkori Odobescu által irányított cég csak közvetítő volt, akinek segítenie kellett a céget finanszírozási források megtalálásában, és minden szerződéses kötelezettségét teljesítette.

A Vivendi ügyvédei az elévülési időre is hivatkoztak, amely alatt a City számlájára soha nem érkezett kölcsönért kifizetett pénz visszafizetését kérhetik.

Hol kezdődtek a problémák?

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (ASF) 2017-ben megállapította, hogy a Városbiztosítónak fizetőképességi problémái vannak. A vállalat helyreállítási tervbe került.

A City ezután olyan dokumentumokat vitt az ASF-hez, amelyekkel azt akarta bizonyítani, hogy 50 millió eurót vett fel kölcsön fő részvényesétől.

Az ASF nem ellenőrizte a pénz eredetét, de eltávolította a Cityt a behajtási eljárás alól.

A zsebcég, amely papíron több tízmillió euró értékben adott kölcsönt

A Libertatea-i vizsgálat kimutatta, hogy az 50 millió eurós összeg, amelyet a Vivendi állítása szerint kölcsön formájában szerzett meg a Citynek, a portugál Planar Lda cégtől származott, amely cég TV-berendezések bérlésével foglalkozott.

hogy egy raktárban található, és abban az évben, amikor kiderült, hogy a városnak adta a pénzt, 2017-ben 80 000 eurós nyereségről számolt be. A portugál adóhatóság által kiszámított teljes nettó kereset a 2017-2021 közötti időszakban mindössze 186 377 euró volt.

Az 50 millió eurón felül, amelyet állítása szerint a homályos portugál cégtől kapott, a Vivendi később további 25 millió euróval egészítette ki a hitelt, ekkor 8,5%-ról 10%-ra emelte a kamatát, ami az övét illeti. .

Hamis számla Svájcból

Bemutatták az Axion Swiss Bank számlakivonatait, amelyek azt állították, hogy a portugál cég pénzét a City Insurance-hoz utalták át. Az ASF által végzett ellenőrzéseket követően a svájci bank arról számolt be, hogy ez a számla nem létezik, és a banknak soha nem volt üzleti kapcsolata a Cityvel.

„A származási ország felügyelete arról tájékoztatta az ASF-et, hogy a banki társaság nyilvántartásában a biztosító által bemutatott dokumentumokban szereplő számla nem azonosítható, olyan számla, amely a város által az ASF rendelkezésére bocsátott számlakivonatokon szerepel, ill. hogy a banktársaság és a City között nincs szerződéses kapcsolat” – áll a motivációban.

A City hozzávetőleg 18 millió euró kamatot fizetett egy hitelért, amelyhez soha nem jutott hozzá.

A Transilvania Csődház azzal érvelt, hogy mivel a hitelek nem léteztek, a kamatot alaptalanul szedték be, és követelték a pénz visszatérítését.

A Vivendi azt állítja, hogy „minden kötelezettségének eleget tett”

A Vivendi ügyvédei azonban azzal érveltek a bíróságon, hogy a helyzet más: valójában az volt a kötelezettsége, hogy „azonosítsa ezeket a forrásokat vagy ezeket a finanszírozókat” a City Insurance számára.

„Valójában többségi részvényesként végzett tevékenységének célja az volt, hogy a társaság hozzájusson minden olyan pénzügyi és pénzügyi eszközhöz, amelyre szüksége van ahhoz, hogy megfeleljen azon piac szabályainak, ahol működött, és teljesítse az engedélyezési feltételeket. Ezért minden alkalommal és minden megkötött szerződés és kiegészítő aktus alapján minden vállalt kötelezettségét teljesítette” – érvelt a motiváció szerint a Vivendi International.

A bíróság visszaköveteli a pénzt Vivenditől

A bíróság azonban elutasította Vivendi érvelését. „Sem az eredeti szerződés, sem a kiegészítő dokumentumok nem ezt a célt szolgálták” – mondják a bírák.

A kölcsönt megtestesítő összeg ugyanakkor a fizetőképességi problémák fedezésére hivatott volna jóváírni a társaság számláját, az indoklás szerint „a felügyelt bizonyítékok alapján azonban kiderül, hogy a felperes nem kapta meg a számára szükséges kölcsönt”.

„A kamatfizetés nem igazolja az alperes kötelezettségeinek teljesítését” – állapítja meg a Bukaresti Törvényszék is.

Amivel a Bukaresti Bíróság nem értett egyet

A Bukaresti Törvényszék ugyanakkor elutasította a bírósági felszámoló újabb kérését, amelyen keresztül a város által Odobescu cégének „visszaszolgáltatás” címen kifizetett 50 ezer eurós összeg visszatérítését kérte.

„A kifizetés önként, visszaszolgáltatás jogcímen történt, tévedésből történő kifizetésre utaló jel nem volt” – áll a motivációban.

Az eljáró bíró azzal sem értett egyet, hogy a bírósági felszámoló kérésének megfelelően a perköltség megfizetése a Vivendire háruljon.

Egy másik fájl fontos téttel, felfüggesztve

A városbiztosítótól a pénz visszaszerzése érdekében a felszámoló külön bírósági eljárást indított, és követelte a cégvezetés csődjéért felelősök anyagi felelősségre vonását.

A listát Dan Odobescu nyitja, és 12, többségében külföldi származású név szerepel, akik vezetői pozíciót töltöttek be a biztosítótársaságnál.

A nyilvántartásba vett aktát novemberben felfüggesztették, miután nem lehetett azonosítani az egyik panaszos – Epameinondas Papanikolaou, a City Insurance korábbi elnökének – lakcímét.

A bíróság azzal vádolta a bírósági felszámolót, hogy nem tett kellő lépéseket az idézéshez szükséges információk beszerzése érdekében, és az eljárást ez év júniusáig felfüggesztette.

Az eljáró bíró a polgári perrendtartás azon rendelkezésére hivatkozott, amely szerint „amikor úgy találja, hogy az eljárás rendes lefolyása a felperes hibájából, a tárgyalás során megállapított kötelezettségek nem teljesítésével akadályozott, törvény értelmében a bíró felfüggesztheti a tárgyalást, és a következtetésben megjelöli, hogy mely konkrét kötelezettségeket nem tartották be.”

Bűnügyi akták

A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Bűnözések Nyomozó Igazgatósága (DIICOT) tavaly a Libertatea-nak adott válaszában közölte, hogy „szervezett bűnözői csoport létrehozásának bűntett elkövetése, csalás, szellemi hamisítás, magánaláírású okirat-hamisítás, felhasználás hamisításról, számítógépes hamisításról és csalárd csődről”.

Libertatea most azt is megkérdezte, hogy mi a helyzetük, és hogy vádat emeltek-e az emberek ellen.

A DIICOT azt válaszolta, hogy az egyik akta a szervezett bűnözői csoportosulás és a csalás bűntetteit érinti, egy másikban pedig az összes vonatkozó bűncselekmény, amihez hozzáadódik még az okirat-hamisítás, a sikkasztás, a hamisítás, a számítógép-hamisítás és a csalárd csőd.

A nyomozás tárgyi jellegű, azaz tényeket vizsgálnak, nem személyeket.