A #deepfake-ről szóló törvényjavaslat (vagy „false se(r)ver”, ahogy a törvényjavaslat kezdeményezői lefordították a kifejezést) a Szenátus elé terjesztett eredeti változat bizarr formája a Szenátusban történt elfogadását követően viszonylag elfogadható szöveggé vált, „kínai” változatot fogadjanak el a képviselőház bizottságaiban – Kína lévén az egyetlen állam a világon, amely szigorú kötelezettségeket ró a #deepfake-re és az ilyen tartalomra vonatkozó részletes jelölési kötelezettségek.
Bogdan ManoleaFotó: Hotnews
A Képviselőház bizottságai által elfogadott szöveg2023 decemberében, és amely a plenáris ülésen kell szavazni 2024. február 12., hétfő, tegye a #deepfake AI-t ugyanabba a definícióba, mint a létrehozott tartalom „segítségével valóság virtuális” (?!? – pontosan ez a szöveg a törvényben!), amely létrehozná „Az a látszat, hogy egy személy olyan dolgokat mondott vagy tett valóság nem mondták vagy tették”. De képviselő uraim, a virtuális valóságban SEMMI sem az igazi! Szóval kirőlvalóság” beszélsz?
Ráadásul a művészet megfogalmazásából. A javasolt törvény 3. cikke azt jelenti, hogy minden #deepfake anyag bárhol legálisan felhasználható, még akkor is, ha „rosszindulatúan” és „információs káoszt termel”, ha a törvény szerint meg van jelölve:
(2. cikk) – E törvény alkalmazásában az alábbi kifejezések és kifejezések jelentése a következő: „(3. cikk – Tilos a technológia (nn – nem tudni, melyik technológia! Bármilyen technológia??) rosszindulatú használata mélyhamisított tartalom létrehozásával, tömegtájékoztatásával, valamint online platformokon való terjesztésével, ha az adott tartalom nem kíséri a megvilágítási felület legalább 10%-án és az adott vizuális tartalom adása során megjelenő figyelmeztetés, illetve a hanganyag elején és végén egy hangüzenet: „Ez az anyag képzeletbeli pózokat tartalmaz”.
(…) b) rosszindulatú technológiahasználat – szándékos félrevezetés, amelynek célja félretájékoztatás és/vagy információs káosz létrehozása az emberi viselkedés manipulálásával és/vagy a sebezhetőségek kihasználásával.
Végül a szöveg szabályozza az elosztást mély hamisítvány a médiában egy olyan fogalom, amely jogilag sehol nincs meghatározva a jogszabályban, viszont teljesen figyelmen kívül hagyja a terjesztést mély hamisítványok más internetes csatornákon (amelyek nem tartoznak az online platformok kategóriájába a DSA Digital Services Regulation Act) – például egy weboldal, amely nem publikáció közvetít vagy egy blogot.
Ehelyett a törvény szövege szükségtelen részletekbe megy bele azáltal, hogy szabályozza azt a pontos minimális százalékot, amelyet egy figyelmeztető jelnek el kell foglalnia, úgy tűnik, nem érti, hogy a kép 10%-a bármilyen módon manipulálható, hogy az a rész ne legyen látható. de facto (Itt talál egy ilyen értelemben általunk szabott példát).
Ami az új törvény által hozzáadott bűncselekményeket illeti, ugyanazt a nevetségességet sújtják Ahogy a fentiekben írják. Valójában az új törvény célja, hogy szabályozza a bûncselekmény egy adott helyzetét, amelyet már az 1. sz. 362 Btk. A számítógépes adatok integritásának megváltoztatásacsak azt, hogy a büntetőjogi szankció enyhébb lenne a hatályosnál. Talán tényleg ezt akarták!
Úgy tűnik, hogy az egész megközelítés most a közelmúlt problémás helyzeteire összpontosít – mély hamisítványok olyan politikusokkal, akik online platformokon terjesztett hirdetéseken keresztül csalásokat hirdetnek – de úgy tűnik, teljesen figyelmen kívül hagyja a gyakorlatban sokkal gyakoribb és problémás helyzeteket, amelyek azonban elsősorban a rendszeres felhasználókra vannak hatással (pl. pornó bosszúvideók).
Ráadásul úgy tűnik, hogy az egész törvényjavaslat figyelmen kívül hagyja – bár a módosítások elfogadása melletti érvelésben felhasználta – azt mély hamisítványa problémás kérdéseket szabályozza majd az EU-ban A mesterséges intelligenciáról szóló törvény (AIA) rendeletemelyik az örökbefogadás előtti utolsó száz méteren van. A szabályozás technológiailag semleges szöveget javasol, a szólásszabadság kivételével, és a túlszabályozás vágya nélkül – éles ellentétben a román jogalkotóéval.
Az online környezetben előforduló hamis tartalommal, félrevezetéssel és csalásokkal kapcsolatos problémák megoldása – by mély hamisítványok vagy bármi mást – csak olyan illetékes intézmények adhatják meg, egyértelmű hozzárendelésekkel, amelyek átláthatóan és hatékonyan működnek együtt elsősorban az „online közvetítőkkel” (a digitális szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott), akiket felelősségre kell vonni, ha nyilvánvaló esetekben nem cselekszenek gyorsan.
De ehhez tudnia kell, miről beszél. Ugyanis a fő probléma – és amelyet kiemelten kell megoldani – az illegális tartalmak terjesztésének megállítása. És ez nem történt meg az elmúlt hetek eseteiben, mindannyian láttuk.
De sokkal könnyebb új törvényt kihirdetni (legyen hülyeség), mint illetékes intézményekkel és működő eljárásokkal, nem? _Olvassa el a cikk többi részét, és kommentálja a Contributors.ro oldalon
