Elnökválasztás | Stubb kutató választási éjszakai beszédei: Az egységes Finnország felépítésének vágya valódinak tűnt

Finnország A koalíciós jelöltet vasárnap a 13. köztársasági elnökké választották Stubb Sándor láthatóan kezet nyújtott a választás éjszakáján azoknak a polgároknak, akik a választószövetség jelöltjére szavaztak Pekka Haavisto.

„Egész Finnország érdekeit fogom előtérbe helyezni, mindig és együtt” – mondta Stubb beszédében, miután visszatért a választási felügyelőséghez.

„Mindent megteszek ezért a köztársaságért, ezért a szeretett országunkért, hogy egyesítő tényező legyek, és hogy ebben az országban a nyugtalanság idején a béke megmaradjon. Miért? Mert szeretem ezt az országot.”

Stubb még ezt megelőzően felkereste a haavistoi választási felügyelőket, ahol ugyanezt az üzenetet közvetítette.

Kijelentette: reméli, hogy most egy dologban meg tudunk egyezni: hogy most már nem Alex csapata vagy Peka csapata, hanem abban, hogy „nekünk csak a finn csapata van”.

Külpolitika tudományos főmunkatárs az intézetben Iro Sarkkä Stubb esti előadásából kiemeli többek között pontosan Stubb látható vágyát, hogy az egész nemzetet egyesítő elnöke legyen.

„Természetesen nagyon jó fogadás volt, vagy a fair play és a hitelesség jeleit mutatta, hogy kezdetben oda akart menni az ellenfél támogatói közé” – mondja Särkkä.

Skarkä Stubb sokkal alázatosabbnak tűnt a választás éjszakáján, mint a választási kampány idején.

„Most már egyértelműen érezhető volt az alázat és a ballaszt, amelyet az intézmény és ez az eredmény okozott, hogy nagyon komolyan veszi ezt a feladatot, és gondoskodni akar arról, hogy Finnország ne váljon el vagy blokkoljon.”

Särkä véleménye szerint Stubb megjelenése azt az őszinte benyomást keltette, hogy egységes Finnországot akar építeni és előmozdítani Finnország érdekeit.

Összekötő az üzenet is szükséges lehet: választási eredmény volt a második forduló legszorosabbja minden alkalommal, amikor a közvetlen elnökválasztást nézzük. Az összes szavazat összeszámlálásakor kevesebb mint 99 000 szavazat volt a különbség.

„A győzelem úgy is értelmezhető, hogy csaknem a fele azon a véleményen volt, hogy Haavistonak kellett volna elnöknek lennie” – emlékeztet Särkkä.

Stubb maga mondta, hogy Haavisto és Stubb megegyeztek abban, hogy a győztes felügyelőkkel megy.

Särkkä kijelenti, hogy az emberek egyesítésének kihívásai is vannak.

Feladata kezdetén Stubbnak egyszerre kell átvennie egy igényes nemzetközi politikai helyzetet és nemzetközi kapcsolatokat teremteni. Ugyanakkor bizalmat kell teremtenie a harmadik körön kívül és Finnország távoli területein.

Stubb választás éjszakáján elmondott beszédével kapcsolatban Särkkä arra is felhívja a figyelmet, hogy a beszédben két ellentétes oldal hangsúlyozta: az internacionalizmus és a hazaszeretet.

A nemzetköziséget hangsúlyozta, hogy Stubb három különböző nyelven lépett fel: a finn mellett svédül és angolul. A hazaszeretetet többek között az a kijelentés is hangsúlyozta, hogy szereti Finnországot.

„Egy kis amerikai stílusú érzés jutott eszembe” – mondja Särkkä.

Stubbs egészen más időpontban lesz elnök, mint elődje Sauli Niinistö.

Az ukrajnai háború csaknem két éve tart, és még nincs vége. Az USA elkötelezettsége Ukrajna támogatása mellett forog kockán. Az európai szövetségesek gyanakodnak az Egyesült Államok elkötelezettségére Európa védelme mellett, ha Donald Trump elnökké választják.

Mi Stubb legnehezebb tesztje a kezdetektől fogva?

Särkkä becslése szerint az új elnök első kihívásai nagyon gyorsan jöhetnek.

Nem lehetetlen, hogy Oroszország valamiféle új hibrid intézkedéseket kezdeményezne, vagy a közel-keleti konfliktus szélesebb körben eszkalálódik például Jemenen keresztül.

Minden bizonnyal előttünk állnak az első állami látogatások és az elnök első NATO-csúcstalálkozója nyáron Washingtonban, ahol Ukrajna és a NATO-kapcsolat támogatása.

Stubb jövőre megkezdheti a felkészülést az EBESZ elnöki posztjára is.

Hogyne mi fog változni Finnország kül- és biztonságpolitikájának irányításában?

Särkkä kijelenti, hogy Stubb mindig is hangsúlyozta, hogy ő az új korszak elnöke. Úgy véli, ez egyebek mellett éppen azon látszik, hogy milyen aktívan vet fel kérdéseket a NATO-tagsággal kapcsolatban.

Stubbs kampánya során sokat beszélt arról, hogyan lesz Finnország „NATO-elnök”. Az elnök számára fontosnak nevezte a júliusi első NATO-csúcsot Washingtonban is.

Stubb a választás éjszakáján a városházán a nemzetközi médiának nyilatkozva egyebek mellett azt mondta, Finnországot szeretné a NATO magjában látni, és nem lát határt Finnország tagságának. Emlékeztetett többek között Finnország közelmúltbeli kötelezettségvállalásaira a NATO békeidőbeli feladatai mellett.

Särkkä szerint Stubb nagyon elkötelezett képet közvetített Finnország NATO-ban betöltött szerepéről. Särkkä úgy látja, hogy a szerep aktívabb lehet, mint Niinistőé, bár Niinistö már lemondott elnöki posztjáról. Valószínűleg aktívabb is, mint amit Haavisto vett volna, becsüli Särkkä.

Látni kell például, hogy Stubb milyen aktívan lobbizik a NATO-alkalmazottaknál Finnországban, amelyet a választási vitákban is szerepelt.

Bank a kül- és biztonságpolitikai irányítás változásairól kérdezve a működési módszereket is felveti.

„Úgy gondolom, hogy a munkamódszere elég fürge tud lenni. Nem azt mondom, hogy mozgékonyabb, hanem agilis.”

– Lehet, hogy elég gyors a mozgása is.