Ellenzék különösen a gazdaság- és munkaerő-piaci politikával vitatta a kormányt a parlament idei első kérdések órájában.
A legnagyobb ellenzéki párt, az Sdp egyebek mellett arról kérdezte a kormányt, hogy mekkora plusz megtakarítások jönnek, vonatkoznak-e a nyugdíjasokra is, és kész-e a kormány meghátrálni munkaerő-piaci javaslataitól.
A miniszterek nem árulták el a jövőbeni megszorító döntések mértékét és célpontjait, de nem is szembeszálltak az ellenzékkel. Helyette a miniszterelnököt Petteri Orpo (kok) szigorúan reagált az Sdp bírálatára.
„Még ma sem hallottam egyetlen helyes utat sem a szociáldemokratáktól a növekedés elérésére. Egy cseppet sem. Azt hallom, hogy nem, nem, és még egyszer nem.”
Ezzel szemben Orpo üzenete a szakszervezeteknek az volt, hogy most nincs itt az ideje a sztrájknak. Ehelyett azt szeretné, ha a SAK visszatérne a tárgyalóasztalhoz egy exportvezérelt bérmodell felépítésére.
Sdp-k elnök Antti Lindtman kijelentette, hogy a sztrájkok veszélybe sodorják a gazdasági növekedést, és megismételte közvetítői javaslatát a helyzet megoldására.
Emellett Lindtman ösztönző csomagot követelt az építőiparnak és a kormánynak az államháztartást és a magánegészségügybe való befektetéseket gyengítő adócsökkentések visszavonására.
A Baloldali Szövetség elnöke Lee Andersson Orpónak azt mondta, hogy nagy hibának tartja „a munkaerőpiac válságba sodorását”. Andersson szerint a kormány munkaerő-piaci változásaival nem lehet nagy foglalkoztatási hatással számolni.
A pénzügyminiszter Riikka Purra (ps) megerősítette, hogy a Pénzügyminisztérium nem tudja kiszámítani a munkaerő-piaci reform hatásbecslését. Szerinte azonban a „józan ésszel” arra lehet következtetni, hogy vannak hatások.
A munkaügyi miniszter is Arto Satonen (kok) biztosította, hogy például a helyi megállapodások népszerűsítésének „mindenképpen” pozitív hatása lesz, még akkor is, ha ezt nem lehet előre felmérni.
Satonen rámutatott: a baloldali pártok is ellenzik a kormány által végrehajtott társadalombiztosítási megszorításokat, pedig a Pénzügyminisztérium pozitív foglalkoztatási hatásokat értékelt számukra.
A kormány álláspontja továbbra is az, hogy az általa szorgalmazott megszorító intézkedések és munkaerő-piaci reformok szükségesek a finn államháztartás helyreállításához.
