Környezet | Szép visszajelzés Helsinkiből a kormánynak: nem szabad többé elősegíteni az épületek lebontását

Helsinki a város építésfelügyelete közleményt írt, amelyben kritizálja Petteri Orpon (kok) a kormány az épületek lebontásának elősegítését tervezi.

Az Orpo igazgatósága „korrekciós sorozatot”, vagyis a tavaly megújított építési törvényt módosítja.

A korrekciók sorában lágyítjuk a törvény azon részét, amely az építőiparban több körforgásos gazdaságot, azaz az építőanyagok újrahasznosítását, a meglévő épületek megmentését igényelné.

„A tervezet a jelenleginél nagyobb mértékben teszi lehetővé az épületek bontását” – áll a helsinki építésfelügyelet közleményében. A nyilatkozatot kedden tárgyalja a Helsinki Városi Környezetvédelmi Tanács.

A közlemény felhívja a figyelmet az építési törvény 56. §-ára, az elmúlt kormányzati ciklusban elfogadott megújított törvényben az szerepel, hogy egyes bontási projekteknél a bontási engedély feltétele, hogy „a bontás jelentős újrafelhasználáshoz vagy újrahasznosításhoz vezet. bontási anyagok”.

Az Orpo igazgatótanácsának tervezetében a „jelentős” szót kivették a mondatból. A helsinki épületfelügyelet szerint ez a fajta felvétel túlságosan homályos és gyenge.

„Még mindig nem világos, hogy mekkora összeg szükséges a bontási engedély megadásához. Ezt a kormány előterjesztésének indoklásában pontosítani kell, ellenkező esetben előfordulhat, hogy az engedélykérő néhány ajtó és/vagy ablak eltávolítását elegendőnek tartja” – áll a közleményben.

Emellett a javítókészletben megnőtt azon esetek száma, amikor a nem védett épületek újrahasznosítással mindig lebonthatók. Eredetileg olyan területeket jelöltek ki, ahol az épületek értéke jelentősen lecsökkent.

Az Orpo tábla tervezet javítókészletében olyan helyzetek is szerepelnek, amikor „az épületnek már nincs kimutatható használati célja”, vagy „az épület állapota, javítási lehetőségei rosszak”.

Emellett a Helsinki Építésügyi Hatóság bírálta a kormány azon tervét, hogy szigorítsák az építési engedélyek feldolgozásának garanciális idejét. Az új verzióban a három hónapos jótállási időszak az első alkalmazástól indulna, nem pedig a teljes alkalmazástól.

A táblára Az ágazat részéről is érkeztek kérések azzal kapcsolatban, hogy a megújult építésügyi törvény ún. tárgyi nyilatkozatának előírása megszűnne. Az anyagkimutatás az épületben felhasznált anyagok minőségét és mennyiségét mutatja.

A tárgyi nyilatkozat követelménye azonban továbbra is szerepel a kormánytervezetben.

Ezen információk nélkül nehéz megtervezni az építőanyag-forgalmat.

Az Aalto Egyetem professzora Matti Kuittinen tűnődött korábban a HS számára, hogy Finnországban egy kéteurós zacskó édességben található összetevők pontos leírása kötelező, de 20 millió eurós épületeknél ugyanezt nem írták elő. Az egyes épületek anyagairól és mennyiségeiről már az építész tervezői programjából lehetett tájékozódni.

Az új építési törvény klímaértékelést is igényel az építési projektektől. Beszámol az épület szénlábnyomáról. A szénlábnyom az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására utal.

Határértéket határoznak meg a négyzetméterenkénti szénlábnyomra. Helsinki város közleményében arra kéri a kormányt, hogy mielőbb kezdje meg a nyílt előkészítést az ügyben, mivel az új építési törvény jövő év elején lép hatályba.

Már vannak olyan projektek tervezés alatt, amelyeknél fontos lenne tudni ezt a határértéket.

„A rendeletnek támogatnia kell a város ambiciózus klímacéljainak elérését” – áll a közleményben.