Néha olyan, mintha a klisék hirtelen igazakká válnának.
Ott van Párizs, ott a Szajna, ott a Notre-Dame. Vannak szerelmesek, akik a romantikus szerelem mélyébe süllyednek a meleg téli napsütésben.
És most ráadásul a bal partról… Rive Gaucheahogy a párizsiak mondják – egy vörös barettes férfi közeledik.
Egy férfi úgy ugrik a forgalmi sávok közepén, mintha övé lenne az egész város. Talán még a sajátja is. A vázlatok a művészéi – későn kelő impresszionista, ki tudja?
Nem.
„Marek Dembinski, napelem szerelő, 39 éves” – mutatkozik be a férfi a Tournelle hídon. – A teljes nevem Marek Gustavo Dembinski.
Dembinski egy Svájcban élő lengyel, aki jelenleg párizsi barátait látogatja. Kiemeli, hogy bohém természete üres: hónaljából hiányzik egy üveg bor és egy bagett.
Alattunk folyik a Szajna. A folyó Marek Gustavo Dembinskit Rómára és a Tiberis folyóra emlékezteti.
„A folyó szélessége, és hogyan vágja át a várost. Homokkő, amelyből hidakat építenek.”
A Szajnában és a Tiberisben az is közös, hogy nem csábítanak üdítően.
– Még nem ugrottam le párizsi hídról, nem úsztam – mondja Dembinski. – Hogy őszinte legyek, nem is tudom, hogy akarnám-e. Kicsit koszosnak tűnik. Svájcban élek, és ott a folyók tiszták.”
Dembinski a svájci Bázelt említi. Ott a Rajna patakként folyik, de mégis vonzza az embereket. Dembinski szerint Bázelben a folyami hajók kapitányainak kerülniük kell az úszókat.
De hamarosan, nagyon hamarosan úszók is láthatók lesznek a Szajnában. Ezért vagyunk most itt, Párizsban, és a folyó lényegére koncentrálunk.
A cél az, hogy néhány kilométert sétáljunk a Szajna partján. A kiindulópont a Pont de la Tournelle, a Tournelle híd, ahol a lengyel Dembinskivel találkoztunk.
2024 Szajna éve.
Az olimpia július végén kezdődik Párizsban, a paralimpiát pedig augusztus-szeptemberben rendezik.
A tervek szerint a triatlonok úszószakaszait Párizs központjában, a Szajnában úszják, akárcsak a 10 km-es nyíltvízi úszást.
Az olimpia valójában a Szajnán kezdődik. A megnyitó program részletei szigorúan őrzött titok, de az ismert, hogy a helyszín egy folyó lesz.
A nyitómenet hajói – nyilván a versenyzőcsapatokkal együtt – a Szajna mentén, az Austerlitz-hídtól az Eiffel-toronyig mintegy hat kilométeres távon hajóznak.
Lopakodással felkavarják a várakozásokat a franciák: zajlik az évszázad olimpiai látványossága? Legalább a keret megfelelő lenne rá. Biztosan sejthető, hogy a nyitó estén hatalmas tűzijáték lesz az Eiffel-torony folyópartján.
Ingyenes Egész Párizsnak nem lenne Szajna.
A város címerében egy vitorlás látható, mottója pedig a következő: Fluctuat nec mergitur. – Dobózik, nem süllyed.
A sors hullámai gördülnek, de Párizs nem adja fel. Ezt a városnak az elmúlt években is bizonyítania kellett, amikor szélsőséges iszlám terrortámadásokkal kellett szembenéznie.
A Notre-Dame, a világ egyik leghíresebb katedrálisa is, melynek tornyai a folyó közepén lévő kis szigeten emelkednek a magasba, szintén kitartásról beszél. A sziget neve Île de la Cité. Ez Párizs történelmi magja.
2019 áprilisában Párizst katasztrófa érte, amikor a Notre-Dame leégett. A lángok elnyelték a templom nagy részét, beleértve a központi tornyot is.
Alig öt évvel később az újjáépítés a végéhez közeledik. Nem lesz kész az olimpia idejére, de karácsonyra kell. Fluctuat nec mergitur.
A Notre-Dame-et az 1160-as években kezdték építeni, vagyis párizsi mércével a közelmúltban. A város már az ókori római korban is létezett, Lutetia néven, és ennél jóval korábban is volt település a folyó mentén.
A Szajna üledékében tölgy kenuk maradványait találták. A kenut az újkőkorban, vagyis több ezer évvel korunk kezdete előtt használták evezésre. Akkor még tiszta volt a folyó.
Így, a Szajna tisztasága. Nagyon sok erőfeszítést tettek bele.
Párizs városa biztosította, hogy 2025 nyarán három fürdőhelyet nyitnak meg a folyón minden ember számára.
A párizsiak kételkednek abban, hogy betartják-e az ígéretet. Kérdezzünk meg két fiatalt, akik az Île de la Cité tengerpartján, majdnem a Notre-Dame lábánál töltik ebédszünetüket.
Életed során fogsz úszni a Szajnában?
– Talán 2050-ben! – mondja az üzletvitel-hallgató Opál Mandin. „Ezelőtt nem. A folyó valóban szennyezett.”
Mandin 19 éves, így azt reméli, hogy 45 évesen megmártózik. Hosszú idő van még előtte, bár az olimpia jegyében azt kell mondani, hogy a fiatalság gyors út.
18 éves Arthur Prawidlo ugyanazon az állásponton van, mint barátja, Mandin.
– Majd meglátjuk… Talán vannak vakmerőek, akik először próbálkoznak – nevet Prawidlo.
Prawidlo és Mandin arra utalnak, hogy a polgármester Anne Hidalgo nem baj, ha példát mutatunk.
– Utána – állapítja meg udvariasan Mandin.
Nem hibáztathatod a párizsiakat a gyanakvásért. A városháza már korábban is ígért mindenfélét.
1988-ban a polgármester Jacques Chirac – aki később elnök lett – biztosította, hogy a következő években maga is tanúk jelenlétében kíván úszni a Szajnában.
Jött a következő néhány év, a következő évek mentek, Chiracot nem látták.
De folytassuk a flaneur ie a flaneur házimunkát. Térjünk vissza a bal partra, azaz a folyó déli oldalára, és gázoljunk nyugat felé.
Sétálni egyszerűen nagyszerű mondás módjahogy itt a városi élet sodrában járják és figyelik. Még Matti Klinge is elfogadná a módszert, még könyvet is írt róla, miért ne.
De arról a vízről. Felhősnek és homályosnak tűnik. A Szajnában való fürdőzést és úszást 1923-ban betiltották, így a párizsiaknak egy évszázadot kellett várniuk.
Az úszóvíz minőségi követelményei nem jelentéktelenek. Ezeket nemzeti és uniós szinten szabályozzák. Jeleket keresünk a vízben, pla talajból származó szennyeződéstől azaz emberi vagy állati ürülékből származó mikrobák és baktériumok.
A Szajna folyó 777 kilométer hosszú, vízgyűjtőjén emberek milliói élnek. Csak a párizsi régiónak több mint 12 millió lakosa van. Természetesen van ipar és mezőgazdaság a vonzáskörzetben.
Párizsban többek között szennyvíztisztítókat újítottak fel, és hatalmas visszatartó tavakat építettek, hogy heves esőzések idején ne kerüljön a csatornatúlfolyás a Szajnába.
Minden nem izgat Seine olimpiai szereplése. Legalábbis a könyvesek nem.
Könyvkereskedők (bouquinisták) fél évezrede része a folyóparti utcaképnek. Ők a könyvkereskedők a nagy sötétzöld eladó dobozaikkal a sétányon.
A könyvelők közül sokan konzervatívak.
– 44 év, oui monsieur! mondja Francis Róbert. Olyan sokáig tartott egy bódét a Saint-Michel híd és a Pont Neuf között.
Utóbbi neve zavaró. A Pont Neuf, az „Új híd” a legrégebbi párizsi modern híd. A király befejezte Henrik IV 1607-ben, mondja Robert, aki úgy tűnik, mindent tud szülővárosa történetéről.
„1980-ban könyvkereskedőként kezdtem, valamivel azelőtt, hogy Tontont elnökké választották” – mondja a 70 éves Robert.
Tonton, „bácsi” volt az elnök François Mitterrand.
„Tontonnal ellentétben én nem lettem híres” – mondja a 70 éves Robert, és szakadatlan beszédfolyamban görgeti elénk az érvek láncát:
„De használtan fogadós lettem, mindegyikünknek megvan a maga helye, és ez az én helyem, ezért nem vagyok hajlandó elköltözni, és készen állunk arra, hogy egészen a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságig menjünk.”
Robert, a bukméker a közelgő olimpiára utal. Mivel a folyó a nyitóünnepség színhelye, a mintegy 230 bukinista nagy részének nyáron, néhány héttel a játékok előtt be kell zárnia a standját.
Robert vérzik.
„Nem ígértek nekünk semmilyen kártérítést, pedig a város milliókat és milliókat költ a játékokra. Egy hónapig be kell zárni egy négyórás látványért, teljesen őrült!
Előreelőre.
A Szajna mindig mozog, és a mozgás a miénk is. Az ember élete olyan, mint egy soha meg nem szűnő folyó, az idő folyása.
A nagyváros nyüzsög, és semmi sem lep meg igazán.
Vagy talán akkor is. A Léopold Senghor gyalogos híd közelében van egy nő, aki hula karikával edz. Egyszerre öt hula karikával, ha pontosak vagyunk.
Az edző egy párizsi brit nevű Andrea M. Hula karika az ő munkája, amiben megcsodálhatod pl az Instagramon.
Öt évvel ezelőtt Andreának elege volt az életből, mint egy képernyős terminál foglya. Felhagyott kutatói állásával, férjétől is elvált, és karikával kezdett edzeni. Azóta Andrea kilenc Guinness-rekordot döntött meg, és számos tévés tehetségkutató versenyen vett részt, mint például a France’s Got Talent.
Többek között Andrea bárki másnál tovább pörgette a hulagyűrűt a háta körül: 31 perc 25 másodperc. A legfontosabb képzési hely a Szajna strand.
„Számomra a folyó a mindenem” – mondja Andrea. „Minden nap edzeni járok ide. Megvan itt a maga közössége: korcsolyázók, táncosok. Van valami különleges abban, hogy a folyó mellette folyik.”
Andreának bizonyítéka van, hogy túlélheti a Szajnában való úszást.
– Néha megesett, hogy a hulakarikám a vízbe esett – mondja Andrea. „Minden alkalommal, amikor valaki – talán egy kicsit a motorháztetőben – felugrott, hogy felvegye értem. Végül is azokban a helyzetekben mártottam a lábujjamat a vízbe, és azt mondtam, hogy rendben van, legyen.
Továbbmegyünk a folyón át északra, azaz a jobb partra, Jobb part, és fitogtatjuk magunkat a Place de la Concorde felé.
A Concorde név egyhangúságot vagy harmóniát jelent, ami kissé félrevezető. A Nagy Francia Forradalom éveiben a teret Forradalom térnek nevezték el, és ott guillotint állítottak fel. 1793 januárjában a 38 éves királyt a guillotine-ban lefejezték. Lajos XVI nyak.
Párizsnak amúgy is bájos története van. Állítólag 1572 augusztusában a Szajna vize vörösre vált, amikor a katolikusok hugenották, francia protestánsok ezreit gyilkolták meg a Pärttylinyö-mészárlás során.
Szerencsére a Szajna partján manapság több alkalmas időtöltés is akad, például a jövő nyári olimpián.
Rövid távolságra van a Concorde tértől a III. Sándor-hídig. Az olimpiai játékok helyszíne, amelyre gőzerővel készülnek.
A hidat jóval a játékok előtt lezárják a forgalom elől, a híd alatt pedig megépülnek a nyíltvízi úszás rajtlelátói.
Néhány a helyszínről nézheti majd az olimpiai akciót. Alexandre Pichot48 éves, köztük van.
Pichot mérnök, aki korábban infravörös kamerákon dolgozott. Most egy lakóhajóban él Aleksanterinsilta közelében.
„Ez egy gyönyörű hely az élethez” – mondja Pichot Jeroen hajója fedélzetén. – Mondhatni, az életstílusom alkalmas különleges embereknek.
A hajó eredetileg Hollandiából származik, gyártási éve 1919 – „egy öreg nagyi”, ahogy Alexandre Pichot írja le. Mivel ez az állandó otthona, nem fenyegeti a deportálás az olimpia miatt.
Pichot tovább hív. Az otthon tágas, 80 négyzetméteres, hangulatos és hangulatos. A fűtést fatüzelésű kályha biztosítja.
„Szeretem ezt. Soha nem fogok visszatérni egy normál kabinba” – mondja Pichot. „Számomra a Szajna egy életformát jelent. A folyó állandó mozgásban van, folyamatosan érzem és hallom a vizet.”
Marjo Toivo, a KVVY Research laboratóriumvezetője az úszóvíz minőségi kritériumairól készült cikkhez készült.
