A Szenátus Gazdasági Bizottságának PSD elnöke a bankok túladóztatását kéri. „Nem normális a betétekre 1-2%, a hitelekre pedig 6-8% kamatot adni, ami 600%-os profitot jelent”

A bankok rendkívüli nyereségének megadóztatását követeli Daniel Zamfir, a PSD szenátora, a törvényhozás felsőházának gazdasági bizottságának elnöke, a magas kamatok és a pénzügyi szektor által hazánkban elért rekord pénzügyi eredmények kapcsán. .

Kijelentései Olaszország bejelentése után születtek.

„Romániában is vitát kellene indítani a bankok túladóztatásáról. Nem normális a betétekre 1-2%, a hitelekre 6-8% kamatot adni, vagyis 600%-os profitot elérni. Egyetértek a bankok megadóztatásával, de nem az olasz mintával. Minél kisebb a kamatkülönbség a betétek és a hitelek között, annál alacsonyabb az adó és minél nagyobb a különbség, annál magasabb” – mondta Zamfir, a Libertatea munkatársa.

Még a BNR kormányzója, Mugur Isărescu is beszélt néhány mai ember kapzsiságáról. Szerintem a bankok sem kivételek a kapzsiság alól.

Daniel Zamfir, a PSD szenátora:

DÍJOK

Ugyanakkor azzal vádolja, hogy Romániában a hatóságok mindig is a bankok oldalán álltak.

„De Romániában a BNR és a Versenytanács mindig a bankok oldalán állt, amikor a fogyasztók védelméről volt szó. Európa-szerte kartellért, adócsalásért bírságolták a bankokat, csak Romániában soha nem találtak semmit a hatóságok. Mindig is a bankoknál volt a legerősebb lobbi, és ez azért van, mert ők finanszírozzák az államadósságot, és az állam tőlük támaszkodik hitelekért” – mutatott rá Zamfir.

2022-ben 10 milliárd lej nyereség

A Román Nemzeti Bank (BNR) által idézett adatai szerint a román bankrendszer nettó nyeresége 2022-ben rekordszintre, 10,2 milliárd lejre nőtt, ami 24,4%-os növekedés a 2021-es nyereséghez képest.

Az idei évre újabb emeléseket becsülnek: Valentin Lazea, a BNR vezető közgazdásza a napokban azt nyilatkozta, hogy 2023-ban a tavalyi profitot „messze meghaladják”, mert a bankok megemelték a hitelkamat és a banki kamat közötti különbséget. betétek.

„Itt, míg az év első négy hónapjában a BNR 25 bázisponttal (0,25% – nem) emelte a monetáris politikai kamatot, addig a kereskedelmi bankok – a teljes rendszer nevében beszélve – 41-el emelték az új lejben felvett hitelek kamatait. bázisponttal (0,41% – nem), nagyjából összhangban, de 53 bázisponttal (0,53% – nem) csökkentették az újonnan alapított lejben lekötött betétek kamatait. Egyértelmű tehát, hogy ez a megnövekedett árrés több profitot eredményez” – mondta Lazea, idézi a .

A biztosítókat is felszámítja

A szenátus gazdasági bizottságának vezetője szerint a biztosítóknak is különdíjat kell fizetniük.

2022-ban megduplázódott 2021-hez képest, és 12-szeresére nőtt 2020-hoz, a járvány kitörésének évéhez képest.

„A biztosítók nem fizetnek áfát, viszontbiztosítási és optimalizálási konstrukciók révén nyereségük 90%-át exportálják. A romániai biztosítók által kifizetett kártérítés a bevételek 15 százaléka, és 85 százaléka marad” – tette hozzá Zamfir.

Az ASF adatai szerint 2022-ben a biztosítási szektor nettó nyeresége 773 millió lej volt, ami több mint kétszerese a 2021-es, 377 millió lejnek.

A Zamfir a forgalom 1%-ának megfelelő adót akar az országunkban működő biztosítók számára.

„Abnormális, hogy a romániai sofőrök növekvő RCA-t fizetnek” – mondta.

• Az RCA kötvények árát az akkori piacvezető Euroins csődje után áprilisban 6 hónapra korlátozták. A felső határ októberben jár le, ekkor további emelések várhatók.
• Korábban az RCA szegmens más piacvezető vállalatai is csődbe mentek, nevezetesen az Astra Asigurări, a Carpatica Asig és a City Insurance.

1% adó a multinacionális cégekre

Daniel Zamfir azt követeli, hogy az 1 százalékos adót ne csak a biztosítókra, hanem minden multinacionális cégre vezessék ki, hogy a külföldi és a román cégek közötti egyenlő versenyt biztosítsák.

„Úgy gondolom, hogy minden cég számára – nem csak a bankok és a biztosítási rendszerben lévők számára – igazságos lenne egy forgalmonkénti 1 százalékos részesedés, és azt az érzést keltené a román cégekben, hogy a román állam nem irányítja az összes húzó lovat, és mindenki részesül az egyenlő fiskális bánásmódból” – zárta gondolatait a szenátus Gazdasági Bizottságának elnöke.

A PSD februárban javasolta, de a PNL elutasította.

Költségvetési problémák

Az adózással kapcsolatos viták abban az összefüggésben zajlanak, amelyben Romániának költségvetési problémái vannak.

A kormány tervet terjesztett elő a közintézmények átalakítására, és számos költségvetési kategória esetében fontolgatja a fiskális könnyítések megszüntetését.

Az első hat hónap költségvetési hiánya, vagyis az állami bevételek és kiadások különbsége az első hat hónapban 37,2 milliárd lej volt, ami a bruttó hazai termék (GDP) 2,34 százalékának felel meg.

Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ilyen ütemben Románia a GDP 6 százalékát meghaladó hiánnyal zárja az évet, ami jóval meghaladja az országunk által az Európai Bizottság előtt vállalt 4,4 százalékos célt.

Románia már a járvány előtt is túlzottdeficit-eljárás alatt áll az európai szerződésekben előírt 3 százalékos hiány túllépése miatt. Ezért országunknak intézkedéseket kell tennie ennek csökkentésére.

A brüsszeli végrehajtó hatalom azzal fenyegetőzött, hogy blokkolja az európai források Romániának juttatását, ha az nem korrigálja a költségvetési hiányt.

Isărescu: „Nincs mód 27 százalékos GDP-jövedelemből álló európai állam létrehozására”

Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank elnöke szerdán az inflációs jelentés bemutatása után kijelentette: ha az állam nem tesz intézkedéseket, akkor a pénzpiacok „egy vödör hideg vizet dobnak a fejünkre. „.

„Nézd meg az összes közszolgáltatást, mindegyik alulfinanszírozott. Ez nagy különbség” – mondta Isărescu.

„Miniszterelnök voltam, és ugyanaz volt a megbeszélés. Azóta 23 év telt el. Kijátszás van. Amikor ennyi adómentesség van, hogyan lehet, hogy nem kerülhet sor a kijátszásra? Ezt hívják adóoptimalizálásnak, nem? Így hívják fiskális optimalizálásnak, és nagyon sokan elfogadják. Creangă története volt, azzal az emberrel, aki feszítővassal próbált vizet meríteni. Amikor annyi, mondjuk, kivételes adórendszer van, és együtt beszélitek, hogy nincs jó behajtás, és az ANAF-ot hibáztatjátok, meg akit akartok. Egyszerűsíteni kell az adórendszert, ez a kormány dolga” – mutatott rá az illetékes.

Nem lehet olyan európai államot csinálni, ahol 27 százalékos GDP-jövedelem van, és állandóan, vagyis állandóan arra várunk, hogy jöjjön más és finanszírozzon, megoldja a problémáinkat. Innentől kezdve a kellő szigorral és realizmussal kell szemlélni a dolgokat.

Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank elnöke:

Fotó: Agerpres