Ingyenesen oldja fel az Editor’s Digest szolgáltatást
Roula Khalaf, az FT szerkesztője kiválasztja kedvenc történeteit ebben a heti hírlevélben.
Európa harmadik legnagyobb nyugdíjalapja 2,8 milliárd eurós részesedést adott el olajcsoportokban, köztük a Shellben, a BP-ben és a TotalEnergies-ben, mert nem tettek eleget a tiszta energiára való átállás hiteles tervek kidolgozásáért.
A PFZW döntése a befektetői aggodalmak legújabb jele amiatt, hogy az olajcsoportok nem tudtak gyorsabban lépni a globális felmelegedés korlátozása érdekében.
Ezt követi az angol egyház nyolc hónappal ezelőtti döntése, és azután, hogy a világ országai megegyeztek a fosszilis tüzelőanyagoktól való átállásban az ENSZ COP28 decemberi klímacsúcsán.
A 238 milliárd eurós vagyonnal rendelkező PFZW azt mondta, hogy a befektetések kivonása az olaj- és gázipari társaságokkal való aktív együttműködés kétéves programjának csúcspontja volt.
Ez azt jelentette, hogy arra ösztönözték őket, hogy készítsenek „ellenőrizhető” átmeneti terveket a párizsi éghajlati megállapodás azon céljainak támogatására, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést ideális esetben az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 °C-kal korlátozzák.
A PFZW, amely 3 millió gondozási és jóléti dolgozó megtakarítását kezeli, úgy döntött, hogy eladja 310 vállalatban lévő összes részvényét, köztük a három európai nagyvállalatban.
A csoport portfóliójában mindössze hét tőzsdén jegyzett olaj- és gázipari vállalatot hagy meg, amelyek szerinte „kényelmes” átállási stratégiával rendelkezik.
„Az elmúlt két évben az olaj- és gázszektorral folytatott intenzív párbeszéd a részvényesekkel az éghajlatról világossá tette számunkra, hogy a legtöbb fosszilis tüzelőanyagot gyártó vállalat nem hajlandó üzleti modelljét a párizsi célok eléréséhez igazítani” – mondta Joanne Kellermann, a PFZW elnöke.
A PFZW vagyonkezelési részlegén, a PGGM-en keresztül a 68 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező Climate Action 100+ (CA100+) befektetői csoport nevében lemond a Shell-lel folytatott éghajlat-változási tárgyalások vezetéséről.
A Church of England szintén kilépett a Shell-lel folytatott tárgyalásoktól, bár továbbra is részt vesz a CA100+-ban.
A PFZW lépése az volt, hogy a tudósok csütörtökön közölték, hogy a globális átlaghőmérséklet 12 hónapos időszak alatt először átmenetileg 1,5 Celsius-fokkal az iparosodás előtti szinthez képest.
A befektetők frusztrációja nőtt azóta, hogy Ukrajna 2022 februári orosz inváziója az energiabiztonság szükségességét az éghajlatváltozás fölé emelte, a kormányok pedig az olaj- és gáztermelés növelését ösztönzik.
A Fossielvrij NL, a PFZW eladása mellett kampányoló csoport szerint az akció azt mutatja, hogy a nyugdíjalap „felismeri, hogy a fosszilis tüzelőanyagot gyártó cégek, mint például a Shell és a BP, nem fognak eltávolodni alaptevékenységüktől”.
A múlt hónapban egy 27 befektetőből álló csoport részvényesi határozatot hozott a Shellnél, amelyben felszólította az olaj- és gázipari vállalatot, hogy tűzzen ki középtávú célt az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.
A Shell sajnálatát fejezte ki a PFZW döntése miatt, és továbbra is „erőteljesen” fektet be az energetikai átállásba, mivel az „alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiamegoldások” 23 százalékos készpénzkiadást tettek ki tavaly.
A BP azt mondta, hogy bízik abban a stratégiájában, hogy egy olajtársaságról egy alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású és magas haszonkulcsú integrált energiavállalatra kíván áttérni.
A TotalEnergies szerint a párbeszéd és az elkötelezettség hatékonyabb eszköz az átmenet előmozdításában, és 2030-ra az ambíciója, hogy a világ öt legnagyobb szél- és napenergia-termelője közé kerüljön.
Klíma fővárosa
Ahol a klímaváltozás találkozik az üzlettel, a piacokkal és a politikával. .
Kíváncsi az FT környezeti fenntarthatósági kötelezettségvállalásaira?
