Pszichológia

Háború és „érzelmi cunami”: te is szenvedsz tőle?

#image_title
563views

A háborús hírek és képek, például a Covid-járványról szólók, szorongást és stresszt válthatnak ki. A szakértők elmagyarázzák, mi ez

A segítségkérések, a kimerült vagy támadásokkal és rakétakilövésekkel küszködő lakosságról készült képek, az erőszakról és a kínzásról szóló hírek pusztító hatással vannak a célpontok közül sokra. A jelenséget aztán felerősíti az internet, ahol a hírek és a kommentek nagyon gyorsan terjednek. Az eredmény annak a kockázata, hogy egy valódi „digitális fekete lyukba” kerül, amely a következőkből áll

A digitális fekete lyuk szorongást és stresszt okoz

Nem csak az olasz szakemberek kíváncsiak a jelenségre. Az Egyesült Királyságban például Natalia Dayan, egy mentális egészségügyi szakértő, aki egy telefonos segélyvonalon dolgozik, elmagyarázza, hogy „digitális korunkban az embereket különféle forrásokból származó információkkal bombázzák”, és ez az elhangzottakhoz vezethet. túlterhelt információ. Röviden összevetve a Covid-járvány idején ismertekkel.

Túl sok háborús információ az internetről

„Bizonyára ez korunk jellemzője, amelyben Az információ mennyisége nőtt, de a minősége is megváltozott. Valamikor csak a sajtóra lehetett számítani, aztán megérkezett a tévé, az első csatornákkal: ma már aránytalanul sok csatorna céloz meg minket, de a közösségi média is, amely elsősorban a fiatalabbak információforrásává vált. egyesek” – magyarázza Maria Angela Grassi, az ANPE (Olasz Pedagógusok Országos Szövetségének) elnöke. „Gondolataink pontosan rájuk irányulnak, mert a nagyobb mennyiségű információ mellett ezt is figyelembe kell venni a beérkező hírek többsége riasztó. A kockázat a negatív információk túladagolása» teszi hozzá a pedagógus.

Az infodémia kockázatai: az érzelmi cunami

Fontos, hogy tájékozódjunk, hogy tudjuk, mi történik közel és távol tőlünk, de a kritikus lelkiismeret kialakítása is fontos. Van azonban egy küszöb, amelyen túl fennáll a „érzelmi cunami” veszélye, ahogy egyes szakértők nevezik: „Ez azok állapota, akik elvesztik az uralmat érzelmeik felett. Ez megtörténhet a fiatalokkal, akiket arra kell nevelni, hogy a hozzájuk eljutó információkat helyesen vagy életkoruknak megfelelő módon szűrjék és kezeljék. De gyakran ugyanazok a szülők vagy tanárok az iskolában nem képesek, mert olyan korszakban nőttek fel, amikor még nem léteztek ezek a kommunikációs eszközök és módok. Az életkorral összefüggő gyengeségekkel küzdő emberek, például az idősek is veszélyben vannak: esetükben az egész napos tévézés, különösen, ha egyedül van, felerősítheti a jelenséget, ami szorongást okoz bennük” – magyarázza Grassi.

A közömbösség veszélye háborúval szemben és azon túl

Az információtöbblettel szemben azonban ellentétes reakció léphet fel: „Kifejlődhet érzelmi közöny, a védekezés egy formája, a pajzs az ellen, amit nem szeretünk látni vagy hallani, ahogy ez manapság a háború katasztrófáival vagy a világjárvány hírével történik” – magyarázza Carmen Leccardi, a kultúraszociológia emeritus professzora. a milánói Bicocca egyetem. „Ha konfliktusokkal szembesülünk, amelyekről megdöbbentő képek láttán hallunk, fel kell tennünk magunknak a kérdést azok történelmi okairól, hogy mikor, hogyan és honnan erednek. De ez a legtöbb esetben nem történik meg, mert a felgyorsulás társadalmában élünk, ami sietségre késztet bennünket. Ezenkívül ez a negatív hír gyakran ismerősebb pillanatokban érkezik, például vacsoránál. Az eredmény éppen annak a veszélye, hogy fokozódni fog az izgatottság, vagy el akarjuk utasítani azt, ami rosszul érezzük magunkat, közömbössé válunk.» – magyarázza Leccardi.

Hírek, amelyek sarkítanak és konfliktust szülnek

Egy másik hatás az, hogy végül minden hírt konfliktus okává alakítanak át: ez történt a járvány idején, az oltások mellett és ellenzőkkel, de megismétlődött az ukrajnai háborúval, most pedig a palesztin konfliktussal. „Minden olyan helyzetekben, amelyekben etikai szempont is szerepet játszik, végül A vagy B oldalára állunk, elfelejtve a helyzetek összetettségét. Kénytelenek vagyunk megválaszolni a kérdést: kinek az oldalán állok? Ez azonban növeli az egyéni és társadalmi érzelmi feszültség túlterheltségét. Emiatt egyesek oldalt foglalnak, néha kritikátlanul, míg mások inkább elhatárolódnak, bezárva a figyelem csatornáját. Ez felnőtteknél és fiataloknál egyaránt előfordulhat. A tinédzserek, különösen, ha a család nem beszél róla, ezért dönthetnek úgy, hogy egyszerűen ráhangolódnak arra, amit a baráti társaságukban mondanak, vagy arra a véleményre, amelyet dominánsnak érzékelnek a társadalomban” – mondja a szociológus.

Óvakodjon az álhírektől és a pszichológiai hadviseléstől

Az álhírek is hatással vannak ránk: „Körülvesz bennünket, a Hamász és Izrael közötti konfliktus kapcsán is. Vannak olyan interjúk, mint például a Hamász vezetőjének a BBC arabban közölt interjúja, amelyben kijelenti, hogy nem akart erőszakot szabadítani például a civilek ellen, aminek egyértelműen ellentmondanak a tények. De lehetnek hivatalos források által művészien közvetített hírek is. Itt kell az azonnali érzelmi reakción túl a racionalitásnak átvennie az uralmat, ami lehetővé teszi számunkra, hogy nagyobb objektivitással elemezzünk” – húzza alá Leccardi. «A pszichológiai hadviselést nem ma találták ki, mély gyökerei vannak, és a konfliktusok egyik aspektusa, ahol a vélemények sokat számítanak» – jegyzi meg Marco Cannavicci katonai pszichiáter, a Honvédelmi Minisztérium korábbi tanácsadója.

Ne hagyd magad befolyásolni

„A szakzsargonban „pszichológiai műveleteknek” nevezett célja éppen az, hogy befolyásolja a messziről megfigyelők észlelését. A megfelelő videók, fotók és feliratok kiválasztása megváltoztatja a nyugati világ véleményének orientációját. Emiatt minden részletet áttanulmányozott az október 7-i támadás megtervezésekor, amelynek célja az ún „értékes célok”, amelyek a legnagyobb nemzetközi érzelmi visszhangot keltik: fiatalok, gyerekek és kiszolgáltatottak» – magyarázza Cannavicci, aki a hírszerző személyzet képzéséért és a helyi lakossággal való kommunikációért volt felelős a missziószínházakban.

Szánd rá magad az aktív elkötelezettségre

Ebben az összefüggésben, ami segíthet elkerülni a szorongást és a stresszt, de a közömbösséget is, az az aktív elköteleződés: «Eközben, ha fiatalokról beszélünk, a történésekről való beszélgetés – izgatottság nélkül – segíthet abban, hogy kevésbé felületes legyen a tények. Érzelmileg erősebb szituációkban, mint a járvány idején is, minél többet vagytok együtt, annál nyugodtabban tudtok egymásnak elmondani dolgokat. Az is hasznos lehet, ha aktívan részt veszünk, például adománygyűjtésben vagy gyógyszergyűjtésben: a személyes fellépés segít lecsillapítani az érzelmek azon csúcsait, amelyek aztán szorongássá és stresszsé válhatnak, egészen addig a pontig, hogy kórossá válhatnak” – zárja Grassi.