Az elnökválasztás a második forduló tényleges választási napja vasárnap. Csütörtökön a jelöltek Pekka Haavisto (zöld) és Stubb Sándor (kok) a második fordulóban szállt szembe az utolsó nagy választási vizsgán az Yle-n.
A Yle csütörtökön jelent meg szavazás, amelyek száma pontosan megegyezik a HS gallupban hétfőn: Stubb vezeti a Haavisto népszerűségét 54 százalékkal a 46 százalékkal szemben.
A HS-galluphoz hasonlóan Haavistonak is sikerült javítania az Yle felmérésében az előzőhöz képest. Január végén az Yle felmérésében 59 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy Stubbra, 41 százalékuk Haavistóra szavazna, ha a jelöltek találkoznának az elnökválasztás második fordulójában.
A szavazásra jogosultak 46,3 százaléka szavazott előre, és a jelölteknek még pénteken és szombaton van lehetőségük befolyásolni a szavazatukat a tényleges választás napján.
A Helsingin Sanomat politikai szerkesztői Robert Sundman és Teija Sutinen elemezze a vizsgázók sikerességét az Yle egy órás vizsgáján.
A vizsga egyfajta best-of-sláger-gyűjtemény volt a korábbi vizsgákból – a vizsgázók már belülről is ismerik egymás korábbi erősségeit és gyengeségeit, és sok közülük ezúttal is előtérbe került.
Stubb Sándor
„Ismerős végzettség
Teija Sutinen: Stubb olyan gyorsan rohan az elnöki pályára, hogy már nem vette a fáradságot, hogy „kihívja” ellenfelét, inkább azt kérdezte, milyen vacsorára menjen a jövő nyári washingtoni NATO-csúcsra. Stubb úgy hangoztatta, mintha máris tanácsot kérne egy közelgő küldetéssel kapcsolatban.
Kezelte a jelöltek meglehetősen szakszerű megfogalmazását a közel-keleti helyzetről. Két férfi magyarázó elemükben. Mindkét jelölt tudja, hogyan kell belemenni a részletekbe, de Stubb ezt még Haavistonál is élvezetesebben teszi, amikor helyneveket és számokat dob el. Az orientáció a legmagasabb szintű, és nem veszik félvállról.
Néha úgy érződik, hogy nagyobb a rohanás a minősítésért, mint a válaszok mérlegelése.
Stubb csapatai között ezt az elutasítást találták Vlagyimir Putyin sikeres fogadás történt egy esetleges gratuláló hívásra, így ismét ezt a kártyát használták fel. A jelölt őszintén úgy becsüli, hogy a hívás Haavisztóhoz hasonló fogadása belejátszana az orosz propaganda táskájába, és úgy nézne ki, mint egy „orosz uszkár”.
Kelet-Finnország rengeteg figyelmet kapott az elnöki vizsgákon, és ezúttal is. Stubb folyékonyan, de homályosan beszélt, miközben egy képet festett az infravörösbe való befektetésről és a zöld és tiszta átmenetről. Szép szavak lényeg nélkül.
Robert Sundman: A vitapillanatokat a Gallup első számú tagja kívánta szép podcast-beszélgetésekké varázsolni, ahol két külpolitikai szakértő inkább együtt elemzi a világhelyzetet. – Csak úgy, és…
Néhányszor ideges lett a kapott nyugták miatt, és azt mondta Haavistonak, hogy úgy tűnik, „egy kicsit” érdekli a múlt feltárása.
A választási hét fő témájává vált atomfegyver-kérdésben azt kívánta aláhúzni, hogy tulajdonképpen nagyjából egyetért Haavistóval, és végül a parlament dönt arról, hogy módosítja-e az atomenergia-törvényt vagy sem. – A köztársasági elnök alkalmazkodik.
Arra vágyott, hogy az Egyesült Államok erősebben lökje Izraelt a tűzszünet felé, és közös hangot talált Haavistóval a szuperhatalom kritizálásában. A több vizsgán is hallható „értékalapú realizmus” eszébe jutott, amikor Kínáról beszéltünk: a klímaváltozást Kína nélkül nem lehet megküzdeni, de a kockázatot csökkenteni kell.
„Kína soha nem lesz liberális demokrácia” – hangzott a nyers értékelés.
Muisti ismét emlékeztet arra, hogy nem válaszolna Putyin telefonhívására, mert nem akarja, hogy Finnország „uszkár” legyen. Bár az alap finnek szavazataiban reménykedett, azt mondta, hogy „dehogyis” a menedékkérő párt által támogatott ruandai modellre.
Pekka Haavisto
„Tüskék és tüskék
Robert Sundman: Alexander, nem ásom fel a múltat, de…
A Gallup kihívója, Haavisto megismételte az elnökválasztás legutóbbi televíziós vitáján többször hallott szokásos nyugtáját. A vizsga az MTV és a HS vizsgákon is látható nukleáris fegyverekkel kapcsolatos kihívással indult. Haavisto letette az asztalra Niinistö kártyát, és biztosította, hogy Finnországnak nem kell változtatnia politikáján.
Nem számít, mi volt a kérdés, Stubbs megtalálta a megfelelő kattintást. Arra a kérdésre, hogy Finnországnak ugratnia kell-e az Egyesült Államokat, Haavisto kezdett felidézni a vizsgák első fordulóját és Stubb repülődobását Finnországból, mint az Egyesült Államok legjobb 10 szövetségese.
Amikor a kínai politikáról kérdezték, kiásták Stubb régi írása, amely kimondta: „Üdvözöljük Kínát, búcsút az USA-tól”. Oroszországgal kapcsolatos kérdésünkre emlékeztetett, hogy Stubb russzofóbiával vádolta azokat, akik ellenezték a Hanhikivi atomerőmű-projektet. Azt is megemlítették, hogy Stubb vízummentességet javasolt az orosz állampolgároknak, pedig a keleti szomszédban bárki könnyedén kaphat útlevelet.
Nem akarta Kínát a gonoszság tengelyébe helyezni, de mégis fontosnak tartotta feltérképezni a kockázatokat és óvatosnak lenni. Az Egyesült Államokat kritizálnák az emberi jogi politikák, például a halálbüntetés alkalmazása miatt. Hangsúlyozta, Finnország nem „csak NATO-Finnország”, mert ez a világ egyes országaiban ellenérzést válthat ki.
Az elején emlékezett megemlíteni, hogy „sok üzenetet kapott a tartományokból”, és beszélni akart a finnekkel, akik a tartományválasztásukra szavaztak – ismét.
Teija Sutinen: Megint kihívtam Stubbot az atomfegyverekkel kapcsolatban. Nem tudtál volna valami frissebbet kitalálni? Ez már kissé kétségbeesetten hangzott, mint a finn atombomba-félelem fejése. De ahogy Stubb közvetve megvigasztalta, Haavisto parlamenti képviselőként folytathatja, és így a döntéshozó helye lesz az atomenergia-törvényben, amelyet az elnöknek követnie kell.
A vizsga elején Haavisto elhatárolódott, és formálisan „Alexander”-nek szólította a rivális jelöltet, de nem maradt meg ebben a beszédmódban, hanem újra elkezdte használni az „Alex”-et.
A Haavisto-tábor egyértelműen elgondolkodott azon, hogy Stubbilla hol pompázott úgymond a korábbi vizsgákon, és most megtámadták őket. Útközben Haavisto finoman döfött egyebek mellett Stubb NATO-Finnország kifejezésének használatára, a kínai lelkesedést tartalmazó régi rovataira, Finnország pozíciójára az Egyesült Államok tíz legfontosabb szövetségese között stb.
„Tudom, hogy a kulisszák mögött a békéről gondolkodnak” – mondta Haavisto Ukrajnáról – ezzel próbálva érzékeltetni, hogy mélyebben ismeri a helyzetet, és még mindig vannak kapcsolatok a világgal.
