Kiberbűnözés | Észak-Korea kriptovaluta társaságok vagyonát sikkasztotta el az ENSZ jelentése szerint – milliárdokat költöttek atomfegyverekre
Észak Kórea az elmúlt években kriptovalutákkal kapcsolatos kibertámadásokkal gazdagodott meg, amelyekből a remeteállam állítólag nukleáris fegyverek fejlesztésére fordította a megkeresett milliárdokat.
Ez áll egy ENSZ-jelentésben, amelyet még ebben a hónapban vagy a jövő hónapban közzétesznek, és amelyből részleteket látott a Reuters hírügynökség.
A jelentést az Észak-Korea elleni szankciók végrehajtását felügyelő szakértői testület állította össze. 58 feltételezett észak-koreai kriptovaluta-cégek elleni támadást részletez 2017 és 2023 között.
Észak-Korea a becslések szerint ezekkel a támadásokkal összesen 3 milliárd dollár értékű tulajdont foglalt le, és a forrásokat állítólag nukleáris fegyverek fejlesztésére használták fel.
Észak Kórea eddig nem reagált az ENSZ jelentésben megfogalmazott állításaira. Az ország jellemzően tagadta a külföldön végrehajtott kibertámadásokkal kapcsolatos összes vádat.
A hackelés és a kiberbűnözés jól szervezett tevékenységnek számít Észak-Koreában, amelyet az ország központi hírszerző szolgálata, az RGB vezet.
„A tendenciák közé tartoznak a KNDK (Észak-Korea) védelmi vállalatok és logisztikai láncok elleni támadásai” – áll a jelentésben.
Az Észak-Korea elleni szankciók végrehajtását figyelemmel kísérő szakértők évente kétszer jelentést tesznek az ENSZ Biztonsági Tanácsának.
Egy friss jelentés szerint az észak-koreai gazdaság a becslések szerint valamelyest kilábalt a koronajárvány idején történt bezárás után. Becslések szerint egyre több külföldi luxustermék került az országba a szankciókat megsértve.
Az ENSZ által 2017-ben bevezetett szankciók óta tilos az ilyen típusú termékek értékesítése vagy szállítása Észak-Koreába.
Ugyanezek a szankciók azt is megtiltották az észak-koreaiaknak, hogy külföldön dolgozzanak, nehogy a külföldi bérek Észak-Korea kasszájába kerüljenek. A becslések szerint ezeket a szankciókat is sok helyen megsértették.
Remete államba nem valószínű, hogy az ENSZ újabb szankciókat vagy más ellenintézkedéseket vezet be a közeljövőben, mivel a Biztonsági Tanács évek óta holtpontra jutott az Észak-Koreával kapcsolatos kérdésekben.
A vétójoggal rendelkező állandó tagok Kína és Oroszország a szankciók enyhítése mellett állnak. Oroszország az utóbbi időben közelebb került Észak-Koreához, miután az ország lőszert szállított Oroszországnak az ukrajnai háborúban való használatra.
Oroszország és Észak-Korea hivatalosan tagadta a fegyverszállítást, de az ENSZ-nek benyújtott bizonyítékok bőséggel felhalmozódtak.
A Guardian újság januárban elmondták Nagy-Britannia műholdas képeket bocsátott az ENSZ szakértői testületének rendelkezésére az Észak-Koreából Oroszországba tartó fegyverszállítmányokról.
„Ez a testület megvizsgálja a tagállamok által a KNDK által a szankciókat megsértő hagyományos fegyverek és lőszerek szállítmányairól közölt adatokat” – áll a legutóbbi jelentésben a Reuters szerint.
Észak Kórea nemrégiben fokozta rakétakísérleteit és harcias retorikáját déli szomszédjával szemben.
Az ország az évforduló táján kijelentette, hogy többé nem törekszik a Koreai-félsziget békés újraegyesítésére, hanem háború esetén kész meghódítani és leigázni Dél-Koreát.
Észak-Korea az év elején tüzérségét is kilőtte a Dél-Koreához tartozó Yeonpyeong szigetcsoport felé, amely Észak-Korea partjai közelében található.
