Parlament | Halla-ahót súlyos kritikák érik az SDP-től – ezek az incidensek tevékenységében súrolják az ellenzéket

Sdp-k elnök Antti Lindtman (sd) az Országgyűlés elnöke szerint Jussi Halla-aho (ps) nem tudott előadóként működni, ahogy azt a pozíciója megköveteli.

„Halla-aho nyilvánvalóan nem tudta behelyezni magát a házelnöki feladat által megkívánt, a parlamentet egységesítő pozícióba, az ellenzék feltételeit biztosító, a nemzet napi politikáján felülemelkedő szereplőként” – bírálta Hallát Lindtman. -aho keményen a diéta megnyitóján Az IS élő adásában szerdán.

Lindtman szerint tavaly ősszel igyekeztek visszajelzést adni a Halla-aho tevékenységéről.

„Amikor eddig semmilyen látható jelzést nem adott arról, hogy kész lenne változtatni a tettein, hogy a parlamentet összefogó módon tudjon házelnökként működni, remélem Halla-aho mostanra meghallja ezt a nagyon tág üzenetet. ebből a parlamentből, és kész lenne megvizsgálni saját tetteit” – folytatta Lindtman.

Az üzenetben utalt a kedden lezajlott elnökválasztásra, ahol az Sdp nem volt hajlandó Halla-ahóra szavazni a parlament elnökének. Más pártok is csatlakoztak a tiltakozáshoz: Halla-aho mindössze 91 szavazatot kapott a házelnökválasztáson, amit nekem is tetszett mint a középső ujját mutatni választóinak.

Halla-ahon Tavaly nyár óta parlamenti elnöki tevékenységét az ellenzék, különösen az elnök bírálta Tytti Tuppurainen szájbarágós Sdp képviselőcsoportban.

A Zöldeket és a baloldali koalíciót is kritizálták, bár kevésbé nyilvánosan: például a Zöldek képviselőcsoportjának elnöke Atte Harjanne (zöld) közölte keddenhogy nincs kifogása az ellen, ahogy Halla-aho a plenáris üléseken felszólalását vezette.

Gyakorlatilag mi dörzsölte az ellenzéket Halla-aho működésében?

Csak a Halla-ahóval szembeni kritikák egy része a parlament elnöki tevékenységére irányul.

Ennek legjelentősebb példája tavaly nyáron volt, amikor Halla-aho nem hívott meg összehívta a parlamentet a nyári szünet közepére az akkor zajló rasszista vita miatt, pedig az egész ellenzék ezt követelte.

Antti Lindtman, az SDP-s akkor Halla-aho döntését „a finn parlamentarizmus történetének szomorú pillanatának” minősítette. Szintén több jogászok tartották Halla-aho megoldása problémás.

Halla-aho a döntést akkor azzal indokolta, hogy az ülésszak megszakítása nagyon ritka intézkedés lenne, magas küszöb mellett, és ehhez az összes képviselő többsége kellene, nem csak az ellenzéki pártok képviselői.

Kritika tavaly ősszel az is felkeltette az ellenzéket, hogy Halla-aho hiányzott a parlamenti vitáról, képviselő Írta: Kim Berg (sd) beszélni.

Berg beszédében azt kérdezte a miniszterelnöktől Petteri Orpotól (kok), mit gondol Orpo a „neonáci rendezvényekről és a kormánypárti képviselők ilyen rendezvényeken való részvételéről”. Berg feltehetően az akkori gazdasági miniszterre gondolt Vilhelm Junnilának (p.s.).

A HS információi szerint Halla-aho tetteit utólag bírálták a házelnöki tanácsban.

Ősszel Az Sdp Halla-ahót hibáztatta a nem megfelelő célzástól. Az eset Halla-aho megjegyzéseihez kapcsolódott Az Iltalehtinek adott interjúban képviselő után Piritta Rantanen (sd) megvádolta Halla-ahót a pénzügyminiszter Riikka Purran (ps) a védelemért a kérdések órájában, amikor ez egyesítette az Sdp és a Zöldek kérdéseiről folytatott vitát.

„Rantanes egyéb problémái mellett valószínűleg az okozta a rosszullétet, hogy… A kérdésidőben bevett gyakorlat, hogy ha a két csoport által előre meghirdetett kérdések egymáshoz kapcsolódnak, akkor azokat megbeszélik. együtt” – kommentálta akkor Rantanen vádját Halla-aho.

„Azt tűnődtem, hogy van-e valami probléma a példátlan viselkedése mögött. Konkrét problémákra nem hivatkoztam” – indokolta megjegyzését később Halla-aho.

Rész a kritika azonban a beszélő szerepén teljesen kívül eső kijelentésekre irányult.

Ezt befolyásolta, hogy Halla-aho a szónok szerepe mellett az alapfinnek elnökjelöltjeként is tevékenykedett. Elnökjelöltként őt is felkérték arra, hogy másképpen foglaljon állást politikai kérdésekben, mint ahogy azt egyébként a felszólalótól kérnék.

Halla-aho azonban nem az első felszólaló elnökjelöltként. A szónok utoljára 2000-ben volt jelölt az elnökválasztáson, amikor a koalíció Riitta Uosukainen helyet keresett.

Kritika az ellenzékben többek között Halla-aho fellépése keltett aggodalmat az Yle választási gépezetében javaslat hogy a parlamenti képviselők születésüktől fogva finn állampolgárok legyenek.

Például a Zöldek országgyűlési képviselője Bella Forsgren akkoriban kirekesztőnek és egyfajta „szalonrasszizmusnak” tartotta Halla-aho álláspontját.

Az év elején Halla-aho úgy mutatta be az Yle-t, mint aki „nagyon erősen” balra hajlik, és követeli a finanszírozásának csökkentését.

„A bőkezű finanszírozás és a nyitott gondolkodásmód rothadáshoz, korrupcióhoz és jó testvéri hálózatokhoz vezet” – indokolta akkori álláspontját Halla-aho.

„Ez egy újabb beszéd, amely nem illik az egész parlamentet képviselő házelnökhöz” – értékelte Halla-aho akkori nyilatkozatát az Sdp Tuppurainen.

Halla-aho Ősszel bűnügyi feljelentéseket is tett a Helsinki Zöldek tanácshelyettese Csak Tuomitól és egy komikus Iikka Kive-tőlmert fasisztának nevezték őt vagy politikáját az X üzenetküldő szolgáltatáson.