Lés szerelmi fóbiák: a Bridget Jones-szindrómától a szerelemtől való félelemig. A szakember tanácsa a Valentin-napra való tekintettel
Míg sok pár készen áll arra, hogy vacsorákkal és romantikus kiruccanással ünnepelje a Valentin-napot, vannak, akik nem élvezik jól a Valentin-napot. Ez is a hibás Bridget Jones szindróma ill, röviden a szingli maradástól való félelem. De vannak olyanok is, akik szenvednek , a szeretettől való félelem. Ellensúlyként azonban ott vannak a legszerencsésebbek, akik még érzik a pillangók a gyomorban. Hogyan kezeled ezeket az erős érzelmeket?
Szerelmi fóbiák: lBridget Jones szindrómára
Az egyik fő szerelmi fóbia, amely akut fázist élhet át, különösen Valentin-nap környékén, Bridget Jones, a csalódott 32 éves nő szindróma, akit Renée Zellweger a filmben Bridget Jones naplója. Röviden, a szingli maradástól való félelem. „Nagyon gyakran hajlamosak vagyunk az identitásunkat és az életben elért céljainkat az úgynevezett sikermutatók alapján értékelni, mint például a párkapcsolat. Nem ritkán, sőt, uralkodik az a gondolat, hogy a teljes élethez szükségszerűen partnernek kell lennie. A kapcsolat hiánya tehát arra késztethet bennünket, hogy számba vegyük, mit építettünk fel, miközben csökkentjük azt, amiben vagyunk és amit elértünk. De ez erős hatással lehet mentális és érzelmi jólétünkre” – magyarázza Valeria Fiorenza Perris pszichológus és pszichoterapeuta, a klinikai igazgató. UnoBravo.
A pár hiánya 40/50 éves kor után
Ez egy olyan félelem, amelynek nincs kora, sőt: «Ha hirtelen egyedül találja magát, esetleg válás, szakítás vagy különélés után, az olyan állapot, amely szorongást válthat ki. Ehhez gyakran hozzáadódnak a jövővel kapcsolatos aggodalmak, mint például az új partner megtalálásának lehetséges nehézségei vagy az a gondolat, hogy egyedül kell szembenéznünk az akadályokkal – magyarázza Fiorenza Perris – Az érettség előrehaladtával ez az aggodalom tovább erősödhet, ami mélyrehatóbb információk átgondolására, hogyan lehet kezelni azokat a szempontokat, amelyek például az életszakaszok egymásutánjához kapcsolódnak, amelyekben az ember törékenyebbnek érezheti magát.”
Szerelmi fóbiák: anuptafóbia
„Az első lépés természetesen az, hogy feltárja és elemezze a félelmeit, megpróbáljuk megérteni, mitől félünk a legjobban a partner nélküli életvezetésben. Az is alapvető, hogy az elvárásokon dolgozzunk: gondolkodjunk el azon, mit reméltünk magunktól és mit értünk el valójában, és elemezzük, hogyan eltérések a valóság és az elvárások között elégedetlenséget vagy szenvedést okozhat” – magyarázza a pszichológus, majd hozzáfűz egy alapvető passzushoz a jövőről: „A felépítettünk megértése és elfogadása lehetővé teszi számunkra, hogy új célokat tűzzünk ki magunk elé anélkül, hogy megéreznénk egy állítólagos kudarc súlyát ahhoz képest, amit mi csinálunk. reméltük magunkban, és talán még nem történt meg.”
Szerelmi fóbiák: a szerelemtől való félelem (túl sok)
Másrészt vannak olyanok is, akik küzdenek az elengedésért, még akkor is, ha úgy gondolják, hogy a megfelelő személlyel találkoztak: „A filofóbia, nevezetesen a szeretettől való félelem által érintettek egy erős félelem az érzelmi kötelékek kiépítésében, mély és kevésbé jelentős. Ez a félelem a magány mély érzését generálja, és arra késztet, hogy aktívan kerüljük azokat a helyzeteket, amelyek kötelékek kialakulásához vezethetnek” – húzza alá a szakértő. Ennek a viselkedésnek a mutatói könnyen felismerhetők: „Amikor egy filofóbiában szenvedő személy érzékeli, hogy az érzelmi kötelék egyre intenzívebbé válik, megmutatja az ösztönös visszahúzódás és az elkerülésre való hajlam». A legtöbb esetben ezt a hozzáállást a múltbeli tapasztalatok befolyásolják, „talán összetettek, kiábrándítóak és akár traumatikusak is. A szenvedést és a félelmet ezért gyakran az a félelem táplálja, hogy az ilyen tapasztalatok megismétlődhetnek.”
Pillangók a gyomorban, még 50 éves kor után is
A szerelmet kísérő félelmek ellensúlyozására azonban ott van a szerelmesek érzelmeinek intenzitása is, az a pillangó érzés a gyomorban, ami sokkal több, mint egy beszéd. „Igen, feltétlenül. Az úgynevezett „pillangók a gyomorban” bármely életkorban megjelenhetnek. Ellenkezőleg, 50 évesen vagy idősebben még nagyobb intenzitással tapasztalhatja meg ezt az érzést, mint a múltban, éppen azért, mert teljesen váratlan lehet az a lehetőség, hogy továbbra is ilyen erős és élénk érzelmeket érzel. Az ötvenéves szerelem élménye ezért gazdagabbá válhat egy mélyebb tudatossággal és egy megújult intenzitással, ami segít újradefiniálni a szeretet és a szeretetnek lenni értékes és váratlan ajándékként való felfogását” – magyarázza Fiorenza Perris.
Hogyan engedjük el és tapasztaljuk meg a felnőtt szeretetet
A nehézséget tehát az elengedés és a szerelemben való hintés jelenti: „Ha egy szerelmi történet bántja felnőttkorát, az jelentősebb hatással lehet az életre, figyelembe véve azt is, hogy az érzelmi befektetés más. Sokszor vannak hosszú távú elvárásaink, ezért szakításkor egy új magánysal találjuk szemben magunkat, egy olyan életszakaszban, amelyben a szomorúsággal, félelemmel, nyugtalansággal és szorongással kapcsolatos érzések könnyebben előbukkanhatnak. – vallja be a pszichoterapeuta – Fontos azonban hangsúlyozni, hogy bár egy érzelmi csalódás hatása felnőttkorban erősebb lehet, ez az élmény nagyobb tudatossághoz is vezethet, megnyitva az utat a személyes fejlődéshez, önmagunk és saját magunk mélyebb megértéséhez. relációs dinamika”.
Szakértői tanács
Hogyan kell konkrétan csinálni? „Az a tanács, hogy soha ne add fel a meglepetéseket, amelyeket az élet tartogathat számunkra. Mindannyiunknak megvan a saját tapasztalata, saját történelme, saját félelmeink, saját ellenállásunk, de soha nem szabad kizárnunk magunkat egy új szerelem megtapasztalásától a szenvedéstől való félelem miatt. Az élet örömeinek – még a legváratlanabbaknak is – teljes befogadása elengedhetetlen, és nagyon gazdag élmény lehet. Ugyanilyen fontos azonban, hogy meg tudjuk tartani a jó egyensúlyt, és ne hagyjuk figyelmen kívül az élet egyéb alapvető aspektusait. Bár a pár kapcsolata nagy megelégedést tud okozni, valójában nem szabad elfelejteni, hogy ez csak az egyik elem, amelyből boldogságot és jólétet meríthetünk.”