Szerbia összehívja az ENSZ Biztonsági Tanácsát a Koszovóval fennálló feszültség legutóbbi eszkalációja miatt
BELGRÁD, Szerbia — Szerbia sürgős ülést kezdeményez az ENSZ Biztonsági Tanácsában, hogy megvitassák a feszültség eszkalációját korábbi Koszovó tartományával, miután kormánya úgy határozott, hogy betiltja a szerb dinár használatát és bevezeti az eurót azokon a területeken, ahol kisebbségi szerbek élnek – mondta Szerbia elnöke pénteken.
A koszovói kormány megtiltotta a bankoknak és más pénzintézeteknek a szerbek lakta területeken, hogy a dinárt helyi tranzakciókban használják fel. A koszovói központi bank tavaly nyáron adta ki az új szabályokat.
Koszovó nagy része eurót használ, annak ellenére, hogy az ország nem tagja az Európai Uniónak.
De Koszovó északi részének többnyire szerbek által lakott részei továbbra is a dinárt használják, és sokan Szerbia kormányától támaszkodnak pénzügyi támogatásra, amelyet gyakran dinárban, készpénzben szállítanak ki.
Aleksandar Vučić szerb populista államfő pénteken a nemzethez intézett beszédében kijelentette, hogy a koszovói dinár betiltásának célja a szerbek „etnikai megtisztítása” Koszovótól, és a szerbek elleni „bűnözői sztrájknak” minősítette.
Szerbia figyelmen kívül hagyja a valutaszabályt, és megtalálja a módját annak, hogy a koszovói szerbek továbbra is Szerbiából kapják nyugdíjukat és fizetésüket.
„Az emberek félnek, sorban állnak, hogy megkapják a pénzüket” – mondta Vucic. „Hétfőn folytatjuk a pénz szállítását egy engedélyezett és engedéllyel rendelkező fuvarozón keresztül.”
A szerbek Koszovó 1,7 milliós lakosságának körülbelül 4%-át teszik ki.
A szerb erők 1998-99-ben háborút vívtak albán szakadárokkal az akkori Koszovó tartományban. Körülbelül 13 000 ember halt meg, többségükben albán nemzetiségűek, mígnem egy 78 napos NATO bombázási kampány kiszorította a szerb erőket.
Koszovó végül 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, de a belgrádi kormány nem ismeri el szomszédját külön országként.
Az EU és az Egyesült Államok felszólította Koszovót a valutaintézkedés elhalasztására. Az intézkedés aggodalmat váltott ki a nyugati hatalmak körében, attól tartva, hogy Koszovó Szerbiához fűződő kapcsolatai még feszültebbé válnak.
„Hiszem, hogy a nyugati partnerek betartják szavukat, és megpróbálnak harcolni a koszovói szerb lakosság elemi jogaiért” – mondta Vučić, aki meleg kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyin Oroszországával.
Szerbia hivatalos kérelmet küld a Biztonsági Tanács sürgősségi ülésére hétfőn – tette hozzá Vučić.
A Belgrád és Pristina között zajló, EU által támogatott normalizációs tárgyalásokon nem sikerült előrelépni, különösen a maszkos szerb fegyveresek és a koszovói rendőrség között tavaly szeptemberben történt lövöldözést követően, amelyben négy ember meghalt, és fokozta a feszültséget.
Szerbia és Koszovó is kijelentette, hogy csatlakozni kíván az EU-hoz, de a blokk illetékesei arra figyelmeztettek, hogy a megbeszéléseken a kompromisszum megtagadása veszélyezteti csatlakozási esélyeiket.
