Hírek

A közel-keleti válság | Az UNRWA HS igazgatója: Nem láttunk bizonyítékot a munkavállalók terrorizmusban való részvételére

#image_title
423views

Jeruzsálem

Jeruzsálem péntek délután hétvégére elcsendesedett. Az UNRWA ENSZ-szervezet regionális irodájában azonban továbbra is folyik a munka, amely a felhajtás közepébe került.

A palesztin menekülteket segítő UNRWA regionális irodája Kelet-Jeruzsálem Sheikh Jarrah negyedében található. A nagy, kerítéssel körülvett területen sétálhat egy darabig, mielőtt megtalálja a főkaput.

A szervezet vezérigazgató-helyettese Natalie Boucly megígérte, hogy kommentálja az egy hete nyilvánosságra került súlyos vádakat a HS-nek. Szerintük az UNRWA gázai dolgozói részt vettek volna a Hamász által tavaly október 7-én Izrael ellen végrehajtott terrortámadásban.

A 12 alkalmazott terrortámadásban való részvételének gyanúja miatt 18 ország függesztette fel a szervezetnek nyújtott segélyt. A segélynyújtást felfüggesztők között van Finnország, Svédország, a balti országok, valamint a legnagyobb adományozók, az Egyesült Államok és Németország.

A kifizetések felfüggesztése mintegy 450 millió eurót tesz ki, amelyből Finnország részesedése ötmillió. Az UNRWA Palesztina mellett Szíriában, Libanonban és Jordániában segíti a palesztin menekülteket.

Milyen hatásai vannak a segélyek befagyasztásának Gázában, Natalie Boucly, az UNRWA főigazgató-helyettese?

„A legközvetlenebb következmények a humanitárius segélyek kétmillió emberhez való eljuttatására vonatkoznak. 13 000 alkalmazottunk van a régióban, ebből 3000 jelenleg is dolgozik. Jelenleg 155 polgári menedékház működik, amelyek jelenleg körülbelül egymillió embernek adnak otthont. Hat egészségügyi központunk és rajtuk kívül 96 mobil egészségügyi csapatunk van a régióban. Naponta 20 000 beteget kezelnek. Ezenkívül 80 teherautónk van, amelyek szállítást és biztonsági intézkedéseket kezelnek Izraellel.

A fagyás hatása a gyakorlatban is megfigyelhető a régió más országaiban. Például az egyik adományozó ország, amely befagyasztotta a kifizetéseket, a libanoni rákos betegeknek szánta segélyeit. Hamarosan elfogy a gyógyszerük. Finnország segélyei nincsenek előirányozva.

A Közel-Kelet országai is bizonyos fajta kapcsolatban állnak egymással. Ha a káosz fokozódik Gázában, az szélesebb körben destabilizálhatja a politikai stabilitást, például Libanonban vagy a Vörös-tengeren.

Az ENSZ Nemzetközi Bírósága (ICJ) arra kötelezte Izraelt, hogy biztosítsa a humanitárius segélyek eljuttatását a térségbe. Izrael azonban ezt nem teheti meg az UNRWA és más nemzetközi szervezetek nélkül.”

Lehetséges, hogy alkalmazottai részt vettek az október 7-i terrortámadásban?

„Az ügy úgy merült fel, hogy Izrael, az ENSZ tagja tájékoztatott bennünket a kételyekről, nem pedig bármely magánszemély vagy szervezet. Ellenőriztük a 12 gyanúsított nevét, és megállapítottuk, hogy munkatársaink tagjai. Azonnal komolyan vettük és nyilvánosságra hoztuk. Persze lehetséges, hogy munkatársaink is érintettek, de legalább még semmi sem bizonyított. Nem láttam és nem hallottam semmit, ami a bűnösségüket bizonyítaná.”

Felvette a kapcsolatot a gyanúsítottakkal?

„Miután megkaptuk a névjegyzéket, megállapítottuk, hogy mind a 12 férfi, és a mi személyzetünkhöz tartoznak. Ők a mi hosszú távú munkatársaink, akik szinte mindannyian 10-15 éve dolgoznak nálunk. Soha korábban nem hallottunk olyan vádakat, hogy a férfiak a Hamászhoz tartoznának.

Közülük legalább ketten meghaltak. A fennmaradó munkaszerződésekről döntöttek. Sokféle módon próbáltuk elérni őket, de nem tudtuk felvenni velük a kapcsolatot. Mindez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a férfiak a hibásak.

Nem láttunk bizonyítékot, csak neveket és leírásokat kaptunk a gyanúsítottak cselekedeteiről.”

Hogyan halad a nyomozás?

„Az ENSZ belső ellenőrzéséért felelős Office of Internal Oversight Services, az OIOS néhány napon belül megkezdi az ügy vizsgálatát. Szerintem ez gyorsan megtörtént, mert az ENSZ-szervezetek bürokráciája általában nehéz. Az OIOS három kutatója először az izraeli hatóságokkal veszi fel a kapcsolatot, akik birtokában vannak a bizonyítékok.

Hogyan ellenőrzi alkalmazottai előéletét?

„Sokféleképpen vizsgálják alkalmazottainkat. Nem szerepelhetnek az ENSZ szankciós listáján. A háttereket néhány más adatbázisunkból is megvizsgáljuk. Ajánlókkal is felvesszük a kapcsolatot. Nem rendelkezünk azonban rendőri hatáskörrel, vagy nem férünk hozzá a hírszerzéshez. A legfontosabb azonban, hogy megosztjuk alkalmazottaink információit a fogadó országokkal, köztük Izraellel. A szóban forgó 12 gyanúsított szerepelt azon a listán, amelyet tavaly Izrael kapott.

Nem szabad elfelejteni, hogy egyetlen ilyen nagy szervezet sem tudja figyelemmel kísérni, mit csinálnak az alkalmazottak szabadidejükben. Összesen 33.000 alkalmazottunk van.

Jelenleg arra kérünk külső ellenőröket, hogy vizsgálják meg belső mechanizmusainkat az ilyen események megelőzésére. A nevüket hamarosan nyilvánosságra hozzák, és állítólag néhányan Skandináviából származnak.”

Hétfőn az ENSZ főtitkára Antonio Guterres bejelentette, hogy egy volt francia külügyminiszter vezetésével vizsgálóbizottságot nevezett ki Catherine Colonnaamely három alapítványt foglal magában Svédországból, Norvégiából és Dániából.

Guterres ENSZ-főtitkár kijelentette, hogy ha a szervezet alkalmazottai terrorcselekményekben vettek részt, felelősségre vonják őket. Hol tartanának egy esetleges tárgyalást, mivel Gázában nincs működő igazságszolgáltatás?

„Erről később kell dönteni. Az ENSZ jogi ügyeiért felelős Jogi Hivatal, az OLA szükség esetén kivizsgálja az ügyet. Az egyik lehetőség a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC). Ezek valószínűleg háborús bűnök.

Szörnyű, ha az alkalmazottainkat bűnösnek találják. Ennek ellenére helytelen minden alkalmazottunkat megcímkézni. Az életükért dolgoznak, közülük 152-en már meghaltak a konfliktusban. Az egész szervezet hibáztatása sértő számomra.”

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök bírálta az UNRWA-t, amiért nem a problémák megoldására, hanem állandósítására törekszik. hogy látod?

„Az UNRWA mandátumát az ENSZ Közgyűlésétől kapta, és fejlesztési és humanitárius kérdéseket is magában foglal. Nincs politikai mandátumunk, és nem az a célunk, hogy megoldásokat keressünk a közel-keleti helyzetre. Gázában csak a humanitárius kérdésekre koncentrálunk, mert a térségben jelenleg minden fejlesztés lehetetlen. 184 iskolánkat bezárták, és 300 000 gyermek maradt oktatás nélkül.”