Digitális csalások a szám gyorsan emelkedett tavaly – mondja Finanssiala. A bankoktól gyűjtött információkból egyértelműen kiderül, hogy tavaly közel 77 millió eurót próbáltak kicsalni a finnektől. Tavaly ez az összeg csaknem 47 millió volt.
Tavaly a bankok csaknem 33 millió eurónyi pénzt tudtak megállítani és visszaadni a csalóknak. Az előző évben ez az összeg bő 14 millió volt.
A finnek tavaly összesen több mint 44 millió eurót veszítettek a kiberbűnözőktől.
A pénzügyi szektor szerint a legtöbb pénzt befektetési csalásokban vesztették el, ahol a növekedés is a legnagyobb volt. A Finanssiala szerint több mint 16 millió ment befektetési csalásra.
A befektetési csalások gyakran hosszan tartóak, és akár évekig is eltarthatnak. A pénzügyi szektor szerint a befektető kezdetben hozamot is kaphat, így a működés hitelesnek tűnik.
„Amikor az áldozat megállapította, hogy a rendszer működőképes és megbízható, és további befektetés céljából 20 000 eurós gyorsletétet vesz fel, a pénzeszközök már nem válthatók be” – mondta a Finanssiala ry csalás- és bűnmegelőzésért felelős igazgatója. Niko Saxholm – áll a közleményben.
A pénzügyi szektor becslései szerint – különösen a befektetési csalások esetében – a banki statisztikákból nyert számok valószínűleg csak a jéghegy csúcsát jelentik.
„A befektetési csalások áldozatai gyakran nem tájékoztatják a bankot arról, hogy átverték őket. A tényleges csalás esetenként például kriptovaluta közvetítői szolgáltatásokon keresztül történik, ilyenkor nem jut a bankok tudomására. Ezért a befektetési csalások tényleges számának legalább háromszorosának kell lennie.”
