UA serdülőkorúak agyán a Covid előtt és után végzett vizsgálat nem mutatott változást az agykéregben, különösen lányoknál. „De lehet fiatalodni” – nyugtatja meg a neurológus
A Covid-járvány miatt különösen a férfiak és a nők gyorsabban öregszenek. Ez egy amerikai tanulmány eredménye, amelyet a Seattle-i Washington Egyetem csapata végzett. A kutatás ezért az egészségügyi vészhelyzet új mellékhatásait mutatja, amelyek hosszú ideig tartó és de miért a nőket érintik leginkább?
Covid és a serdülő agy
Amerikai kutatók tanulmánya a serdülők két csoportjának agyvizsgálatának összehasonlításából indult ki, az egyiket 2018-ban, a másikat 2021-ben, tehát a járvány előtt és után végezték el. Az első esetben 9, 11, 13, 15 és 17 éves fiúkat és lányokat elemeztek, különös tekintettel a kéreg 9 és 17 év közötti változásaira. Ugyanezt a típusú felmérést hasonló korú és társadalmi hátterű mintán 4 évvel később megismételték. Látható volt, hogy a második csoport agya a kéreg elvékonyodásán ment keresztül, ami a szerv öregedésének jele, nagyobb, mint az elsőnél. A lányoknál szintén 35 agyterület csökkenést mutattak ki, a fiúk 3 helyett. Ezek mindenekelőtt a vizuális információk (különösen az arcok) feldolgozásáért felelősek.
Miért érintettek jobban a lányok?
Az ok a női nagyobb hajlandóság (és igény) a közösségi háló iránt. «A nők sokkal inkább támaszkodnak közösségi hálózatukra a személyes identitás kialakítása során és érzelmi támogatásért” – magyarázta Neva Corrigan, a tanulmány kurátora, az orvosi képalkotás (diagnosztikai képalkotás) idegtudományi szakértője. „Az elszigeteltség valószínűleg károsabb hatással volt a női agyra a világjárvány idején, egyszerűen azért a nők hajlamosabbak a kortárs kapcsolatokra, ami rendkívül fontos az agyuk fejlődéséhez„, hozzátette.
Az elszigeteltség öregíti az agyat
Nem volt újdonság, hogy az agy megszenvedi a társadalmi elszigeteltség hatásait, különösen a nagyobb hanyatlással. Nem véletlen, hogy egyes demenciákat befolyásoló tényezők egyike az időskori társas kapcsolatok hanyatlásával függ össze. Ebben az esetben azonban olyan fiatalokat vizsgáltak, akikre vonatkozóan a zárlat egyes hatásait már azonosították stressz és rendellenességek. „A COVID-19 világjárvány minden bizonnyal jelentős stresszt és kényelmetlenséget okozott a fiataloknak, károsította mentális egészségüket és neurológiai fejlődésüket” – erősíti meg Gennaro Barbato, az ASL NAPOLI2 Nord Alapellátási Központjának neurológusa, neurodegeneratív betegségekre szakosodott és szerző. nak,-nek A Parkinson-kóros beteg almanachja.
Mitől fáj az agy
A társadalmi elszigeteltség azonban nem az egyetlen olyan tényező, amely befolyásolja az agy egészségét. A szakértők rámutatnak arra, hogy még néhány korai életkorban elszenvedett trauma, mint például az elhagyás vagy az elhanyagolás, hatással lehet az agy teljesítményére. Ebbe az összefüggésbe illeszkedik a zárlat hatása is. „A világjárvány előtt végzett kutatások már rávilágítottak arra, hogy a korai gyermekkorban hogyan lehet kitéve a csapásoknak, többek között erőszak, elhagyatottság és erős családi konfliktusoknem csak a mentális egészség károsodásával jár, hanem a maladaptív idegrendszeri fejlődési kimenetelekkel is, amelyek az agy idő előtti érésére vagy felgyorsult öregedésére utalnak” – húzza alá Barbato.
A traumák módosítják az agykérget
Konkrétan a „kortikális vastagság, amely az életkorral csökken, még korábban csökken azoknál a fiataloknál, akik gyermekkorukban átélik ezeket a viszontagságokat, és ez az agyi korkülönbség a felgyorsult öregedést (vagyis a kronológiát meghaladó kort) jelzi – magyarázza a neurológus – a társadalmi elszigeteltség és a távolságtartás a világjárvány alatt, gyakorlatilag minden fiatal megtapasztalt csapást egy súlyos betegség formájában. és jelentős eltérés a szokásos rutinjuktól. Továbbá i családi gazdasági problémák, a testi egészséget fenyegető veszélyek és a megnövekedett családi feszültségeknek való kitettség nagyon gyakori problémákat jelentettek mindenki számára.”
Az agy megöregedett, mint a trauma után
„A világjárvány miatti bezárás után a serdülőknél több internalizációs probléma (ezért rögeszmés szempontok), de külsődleges is (düh, agresszió, magatartászavar) jelentkezett. Az agyi MRI-vizsgálatok kimutatták, hogy az érintett területek a memória és be érzelmek -hippocampus és amygdala a COVID előtti serdülőknél – vastagabbak voltak, míg a frontális kéreg – amely a végrehajtó funkciókban és a problémamegoldásban vesz részt – vékonyabb volt. Ezek a változások normálisak az agy fejlődése során, de átlagosan a bezártságot átélt tinédzserek agya előrehaladt. 10 hónap alatt annyi, amennyit kb 3 év alatt kellett volna. Mint említettük, ez a gyors előrehaladás (vagy ha jobban szeretjük, az idő előtti öregedés) hasonlít a gyermekkorban rossz élményeket átélő serdülők agyában végbemenő változásokhoz” – folytatja a szakember.
A rutin megfiatalíthatja az agyat
Mindenekelőtt a több hónapos társadalmi elszigeteltséget átélt tinédzserek szüleit nyugtatja meg a szakértő, aki megerősíti: «A folyamat természetesen visszafordítható, ha a teljes fejlődésben lévő fiatalokról beszélünk, akkor a kérgi köpeny elvékonyodását illetően”. Ez azt jelenti, hogy a magasabb agyi funkciók nem „vesznek el”: „Ebben az esetben tehát amikor a tünetek „korlátozottak” és nem lépnek fel súlyosabb mentális zavarok, vagyis az esetek többségében elegendő a normális és jó napi rutinhoz való visszatérés» teszi hozzá Gennaro Barbato.