Koppenhága – A dániai régészek egy kis kést találtak, amelybe csaknem 2000 éves rovásírásos betűk kerültek, ez a legrégebbi írásnyom az országban – közölte kedden az Odense Múzeum. A rovásírásos betűk, az úgynevezett rúnák, a legrégebbi Skandináviában ismert ábécé.
Az i.sz. első vagy második századtól használatban voltak Észak-Európában egészen addig, amíg a 10. században fel nem váltották a latin ábécével a keresztyénség közepette.
„Maga a kés nem figyelemre méltó, de a pengén öt rúna található – ami önmagában is rendkívüli –, de a rúnák kora még ennél is rendkívülibb, mert valójában ezek a legrégebbiek, amelyek Dániából származnak” – mondta Jakob Bonde régész az AFP-nek. – Ezelőtt nincs írásunk.
A mintegy 150 évre visszanyúló vaskést egy kis temető sírjában találták Odensétől keletre, Dánia középső részén. A múzeum Facebook-oldalán megjelent bejegyzés szerint a kés pengéjét február 2-tól állítják ki a montergardeni múzeumban.
Az öt rovásírásos betű a „hirila” szót fogalmazza meg, ami az akkori ős-norvég nyelvben „kis kardot” jelent.
A felirat „jegyzet a múltból” – mondta Bonde. „Lehetőséget ad arra, hogy jobban megvizsgáljuk, hogyan fejlődött Skandináviában a legrégebbi ismert nyelv… (és) hogyan kommunikáltak egymással az emberek.”
- A régészek ritka 14. századi páncélokat tártak fel a svájci vár közelében
Bonde szerint „az a személy, akinek a tulajdonosa, meg akarta mutatni, hogy valamiféle harcos, vagy akar lenni”, de a múzeum Facebook-bejegyzésében a régészek nem tudták megerősíteni, hogy a „kis kard” címke konkrétan a kést vagy annak tulajdonosát.
Az emberi települések első nyomai a mai Dánia területén a kőkorszakból, ie 4000 körüli időkből származnak, de a római vaskor (i.sz. 0-400) előtti írásnak nincs nyoma.
Az 1865-ben felfedezett, rúnákkal felírt kis csontfésű nagyjából ugyanabból az időszakból származik, mint a kés – mondta Bonde.
Amikor az írás először Skandináviában jelent meg, „csak apró feliratok voltak, főleg tárgyakon”.
– Nincsenek például könyveink, vagy nagyobb felirataink – mondta.
Dánia leghíresebb rúnakövekén, amelyeket a 10. században állítottak Jelling városában, hosszabb feliratok vannak. Erősen azonosulva Dánia nemzetállam létrehozásával, Harald Bluetooth nevelte fel őket szülei Gorm király és Thyra királynő tiszteletére.
