EU | A kormány kész megdönteni a nagyvállalatok felelősségi kötelezettségeit szigorító irányelvet
Brüsszel
Nagy cégek az EU operatív felelősségről szóló törvényjavaslata az utolsó méterekben bukással fenyeget Finnország hozzájárulása miatt.
Közel két évig folytak a tárgyalások az úgynevezett vállalati felelősségi irányelvről, mígnem decemberben az EU-tagállamok és az Európai Parlament politikai megállapodásra jutott annak tartalmáról. Az irányelv a jelenleginél sokkal szigorúbb kötelezettségeket ró a nagyvállalatokra, hogy gondoskodjanak működésük és ellátási láncuk felelősségéről.
Finnország, Németország és más tagállamok ellenállása miatt azonban a megállapodás még megbukhat. A tárgyalási megállapodás jóváhagyásának megakadályozásával fenyegetőznek.
Finnország a kormány a héten felvázolta, hogy tartózkodhat a kérdés megszavazásától a jövő heti, sorsdöntő ülésen. Mivel a Tanács szabályzata szerint minősített többséggel döntendő ügyről van szó, a tartózkodás ellenszavazatnak minősül.
A kormány ellenzi az irányelvben foglalt csoportos kereseti jogot. A javaslat szerint magánszemélyek csoportja felhatalmazhatná például egy szakszervezetet vagy környezetvédelmi szervezetet, hogy pert indítson a felelősségi kötelezettségeit megszegő céggel szemben. Jelenleg Finnországban csak fogyasztói ügyekben lehet csoportos keresetet benyújtani, és azt a fogyasztói képviselő is benyújthatja.
Ez egy másik, a kormányt irritáló ponthoz is kapcsolódik, vagyis a bizonyítékok bemutatásának kötelezettségéhez. Az indítvány szerint a bíróság a kártérítési perben bizonyos esetekben kötelezheti a céget a birtokában lévő további bizonyítékok közlésére. Ez a követelmény is szélesebb lenne, mint a finn jogban jelenleg.
„(A szabályozás) nagyon problémás nemzeti jogrendszerünk számára. Az Igazságügyi Minisztérium ezt különösen hangsúlyozta” – mondta a munkaügyi miniszter Arto Satonen (kok) megjegyzést sms-ben.
Ezek két kérdés annyira nehéz a kormány szemében, hogy kész megdönteni egy javaslatot, amelyben szintén sok jót lát.
„Finnország úgy ítéli meg, hogy az uniós intézmények által megkötött trilógiai megállapodás kellően figyelembe veszi Finnország legfontosabb tárgyalási céljait és a Tanács általános elképzelésében elfogadott elemeket” – áll a Munkaügyi és Gazdasági Minisztérium által készített memorandumban.
„Az átfogó értékelés alapján a kormány arra a következtetésre jutott, hogy Finnország nem tudja támogatni a trilógia-egyezményt, és tartózkodhat attól, hogy egy nagyobb csoport tagjaként szavazzon a tárgyalások kimeneteléről” – mondja Satonen.
Irányelv esés nagyon lehetséges.
Németország, az EU legnagyobb tagállama más álláspontra helyezkedett az ügyben. Csütörtökön az ország kormánykoalíciójához tartozó liberális párt, az FDP bejelentette, hogy ellenzi az irányelvet. Következésképpen Németország is tartózkodik a szavazástól.
A megtárgyalt megállapodás elfogadásához az szükséges, hogy az Unió lakosságának 65 százalékát képviselő 15 tagállam megszavazza azt. Sajtóértesülések szerint legalább Olaszország, Svédország, Észtország és Csehország szembefordulhat a javaslattal.
EK-k vezető szakértő Hannu Ylänen azt állítja, hogy a szervezet nem reméli, hogy az egész irányelv megdől, bár problémásnak tartja a csoportos keresetet és a bizonyítékok bemutatásának kötelezettségét. Becslései szerint a javaslat a jövő pénteki döntő szavazás előtt technikai szintű egyeztetéseken még változtatható.
„Amikor kiderül, hogy egyre több ország hajlandó tartózkodni a szavazástól, talán lesz megoldás erre.”
A Finnwatch vállalati felelősségvállalási szervezet ügyvezető igazgatója Finér Sonja A közlemény szerint az irányelv megdöntése valószínűleg a kormány legjelentősebb klímaintézkedése lenne.
„Az irányelv által megkövetelt klímatervek a vállalatok értékláncain keresztül a kibocsátáscsökkentéshez vezetnének szerte a világon. A jövőben nincs szükség arra, hogy Finnország klímavezetőként mutassa be magát, a tettek többet mondanak, mint a szavak.”
Erről van szó
Új követelmények a nagyvállalatokkal szemben
-
Az EU vállalati felelősségvállalási irányelve előírná a nagyvállalatokat, hogy tájékozódjanak a működésükhöz és ellátási láncukhoz kapcsolódó káros környezeti és emberi jogi hatásokról, és ezekbe avatkozzanak be.
-
A cégeknek tervet kell készíteniük arra is, hogy működésük hogyan illeszkedik a párizsi klímaegyezmény 1,5 fokos céljához.
-
Az irányelv lehetővé tenné a kötelezettségeit nem teljesítő társasággal szembeni csoportos kereset indítását.
-
Az irányelv minden olyan vállalatra vonatkozna, amely több mint 500 alkalmazottat foglalkoztat, valamint a 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató társaságokra bizonyos kockázati ágazatokban, például a textiliparban és az építőiparban.
-
Az irányelv a becslések szerint körülbelül 200 finnországi vállalatra vonatkozik majd. Az irányelvből adódóan éves szinten akár 300 000 eurós többletköltséggel is terhelik őket.