A közel-keleti válság | Felerősödtek az amerikai támadások a Közel-Keleten – a térségben nagyon súlyos a helyzet – állítja egy szakértő
Egyesült Államok nemrégiben fokozta katonai műveleteit a Közel-Keleten. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szombaton ismét csapást mért a jemeni huthi lázadókra.
Pénteken az Egyesült Államok több légicsapást hajtott végre az iráni Forradalmi Gárda és az Iránhoz köthető fegyveres csoportok ellen Irakban és Szíriában. A közelmúltban más támadások is történtek a Közel-Keleten.
A Finn Közel-Kelet Intézet igazgatója Susanne Dahlgren nagyon súlyosnak tartja a közel-keleti helyzetet.
„Egyik fél sem akar teljes körű háborút. Veszélyessé teszi a helyzetet, hogy megtörténhet egy baleset vagy egy szándékos cselekmény, ami miatt véletlenül háború indul” – mondja Dahlgren az STT-nek Bejrútból, Libanon fővárosából.
Dahlgren szerint egy szélesebb körű háború kezdődhet például, ha jelentős számú amerikai katona hal meg egy Irán által támogatott fegyveres csoportok rakétatámadásában. Ez az Egyesült Államok megtorló támadását eredményezheti Irán ellen, ami eszkalációt okozhat.
Az Egyesült Államok pénteki csapásai egy dróntámadásra reagáltak, amelyben három amerikai katona meghalt Jordániában.
Dahlgren szerint a háború kiterjedésének kockázatát növeli az őszi elnökválasztás az Egyesült Államokban.
„Amikor választási év van az Egyesült Államokban, (elnök Joe) Bidené méltó módon kell megjelennie.”
Biden pénteken kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem keres konfliktust a Közel-Keleten vagy bárhol máshol, de válaszolni fog, ha az amerikai állampolgárok sérülnek.
Egyesült Államok Nagy-Britannia pedig harmadszor csapott össze a huthi lázadók ellen. A csapások azonban nem csökkentették a lázadók hajózás elleni támadásait a Vörös-tengeren. A huthi lázadók azt mondták, hogy csapásokkal támogatják a palesztinokat Gázában.
Dahlgren szerint a légicsapások nem tudják megállítani a lázadók hajózás elleni támadásait.
„A huthik rakétatámadásai és erős jelenléte az iráni ellenállási tengely részeként nemzetközi hírnevet hoztak nekik.”
Dahlgren szerint a jemeni huthi lázadóknak erősnek kell tűnniük, mert a csaknem tíz éve hatalmon lévő hutik az ország nehéz helyzete miatt népszerűtlenek. Légicsapásokkal azért is nehéz megakadályozni a lázadók rakétatámadásait, mert a rakétákat könnyen lehet mozgatni egyik helyről a másikra – mondja.
január félúton Pakisztán és Irán összecsapott. Először Irán hajtott végre légicsapást Pakisztánra. A célpont az Irán szerint terrorszervezetként meghatározott Dzsaissz al-Adl volt.
Pakisztán rakétacsapással válaszolt Irán délkeleti részén, a két ország határa közelében.
Dahlgren becslése szerint a Pakisztánból Iránba irányuló támadás amerikai titkos támadás lehetett. Erre azonban nincs bizonyíték. Dahlgren szerint úgy vélik, hogy az amerikai titkosszolgálat, a CIA szükség esetén befolyásolhatja az ellenállási mozgalom tevékenységét Pakisztán oldalán.
„Az Egyesült Államok el akarja kerülni, hogy katonai erői lecsapjanak Iránra. Ugyanakkor azon kell gondolkodniuk, hogyan válaszoljanak Iránnak, amikor még a Hamász-támadásokért is az országot hibáztatják.”
Dahlgren becslése szerint a közel-keleti helyzet továbbra is nagyon instabil. A különböző felek támadásai Izrael és a gázai Hamász terrorszervezet közötti háborúhoz kapcsolódnak, és a háborúnak nincs vége – mondja.
„Már ősszel látszott, hogy hosszú lesz a támadás, mert vannak sólymok az izraeli kormányban és a katonai vezetésben, akiknek célja Gáza kiürítése.”
Ugyanakkor Irán és különféle fegyveres csoportok folytatják ellenállásukat a térségben. Dahlgren becslése szerint a helyzet megnyugodhatna, ha Izrael leállítaná Gáza bombázását, és szabadon engednék a Hamász által fogva tartott túszokat.
Diplomáciai források szerint rendkívüli ülést tart hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsa az Egyesült Államok iraki és szíriai légicsapásai miatt. Oroszország szombaton közölte, hogy sürgős ülést követel az ENSZ Biztonsági Tanácsától az amerikai támadások miatt.
Dahlgren szerint jó, ha a feszültségeket tárgyalásos úton oldják fel. Konkrét eredményeket, döntéseket nem vár az üléstől, mert a Tanács állandó tagjai, mint például az Egyesült Államok, vétójogukkal blokkolhatják a döntéseket.
