Ingyenesen oldja fel az Editor’s Digest szolgáltatást
Roula Khalaf, az FT szerkesztője kiválasztja kedvenc történeteit ebben a heti hírlevélben.
A Munkáspárt magas rangú képviselői megvitatták a párt magántőke-vezetőkre tervezett adótámadásának felhígítását, mert aggodalmaik az ágazat hírhedt kiskapujának felszámolására tett ígéretük, ami visszatarthatja a befektetéseket az Egyesült Királyságban.
Az árnyékkancellár csütörtökön megfogadta, hogy előmozdítja a tervet, szóvivője pedig ragaszkodott ahhoz, hogy a munkáspárti kormány a legmagasabb, 45 pennyos jövedelemadót rója ki a magántőke-főnökök sikeres üzleteiből származó nyereségére.
Jelenleg a magántőke-vezetők által kapott „hordott kamat” kifizetések a tőkenyereség-adó 28 százalékával adóznak.
Ám a színfalak mögött egyes kollégák azzal érvelnek, hogy a pártnak az első költségvetés előtt fel kell hígítania a politikát, hogy elkerülje a nemzetközi befektetések visszatartását az Egyesült Királyságban – állítják az ügyben jártas emberek.
Az ellenzéki párt a közvélemény-kutatások előtt áll, és még ebben az évben várható az általános választás.
Az egyik javaslat, amelyet a Munkáspárton belül megvitattak, hogy a kiskaput csak részben zárják be a nyereség 28 és 45 százalék közötti megadóztatásával – mondták az emberek.
„Azt akarjuk, hogy 28 pennynél többet fizessenek, de őszintén tartunk attól, hogy a 45 penny túl magas lenne, és elriaszthatja a nemzetközi befektetéseket” – mondta egy magas rangú pártfigura.
A pontos szintet valószínűleg a választás után felülvizsgálják – tették hozzá.
Az elmúlt évben a Munkáspárt magántőke-vezetőknek udvarolt egy szélesebb körű befektetők bevonzása érdekében, beleértve a nyugdíjterveket és az állami befektetési alapokat, hogy segítsenek finanszírozni a zöld energiára való átállást.
Egyes tanácsadók és iparági szereplők azonban azzal érveltek, hogy a Labour adópolitikája oda vezethet, hogy a magántőke-társaságok kevesebbet fektetnek be az Egyesült Királyságba, és külföldre helyezik át alkalmazottaikat.
A Macfarlanes ügyvédi iroda jelentése szerint Reeves először jelentette be, hogy 2021-ben kívánja kiegyenlíteni a „magántőke-hézagot”.
Az árnyékkancellár a Munkáspárt abban az évben tartott konferenciáján azt mondta, hogy a magántőke-csoportok még akkor is adókedvezményt kapnak, „mivel vagyonuk megfosztja legértékesebb eszközeink közül néhányat”.
Reeves csütörtökön azt mondta: „Bezárjuk a magántőke kiskaput, ahol a bónuszok nem adóznak megfelelően.”
Hozzászólásai akkor hangzottak el, amikor bejelentette, hogy a Munkáspárt kormánya a jelenlegi 25 százalékos arány mellett a befektetők biztonságát és a Munkáspárt üzletpárti hitelességét kívánja megerősíteni.
Arra a kérdésre, hogy a Munkáspárt továbbra is elkötelezett-e a 45 pennyes kamatláb mellett, Reeves szóvivője igent mondott.
„Bezárjuk azt az adóhézagot, amely lehetővé teszi a magántőkealap-kezelők számára, hogy tőkenyereség-adót fizessenek bónuszaik után, és ehelyett bevételként adóztassák meg” – mondta. Nem volt tervben felülvizsgálat – tette hozzá.
A Munkáspárt igyekezett elkerülni a további nyilvános megfordulásokat, miután a toryk támadásokba ütköztek a politikák, köztük a 28 milliárd GBP értékű zöld jóléti terv nagyságrendjének „flip-flop” miatt.
Egy másik munkáspárti képviselő szerint lehetséges „megtalálni a megfelelő egyensúlyt”, ha a következő hónapokban kompromisszumot találnak 28 és 45 penny között.
Az egyik magántőke-vezető szerint Reeves-et az iparág jobban ellenállónak tartja a kérdéssel kapcsolatos nyomással szemben, míg a vezető Sir Keir Starmer fogékonyabbnak tűnt az iparági kérésekre.
A Munkáspárt korábban úgy becsülte, hogy az adókedvezmény megszüntetése több mint évi 400 millió font bevételt jelentene a kincstárnak.
A magántőke-befektetéseket „vagyonkivonás” és adóelkerülés, valamint a szakszervezeti vezetők miatt támadták.
Ennek ellenére az iparág az elmúlt években egyre befolyásosabb szerepet játszott az Egyesült Királyság gazdaságában, és az elmúlt öt évben csaknem 80 milliárd fontot költött az állami vállalatok magántulajdonba vételére.
A megszerzett eszközök között szerepel az Asda és a Wm Morrison szupermarketláncok, valamint a fontos infrastruktúra, például a repülőterek.
Macfarlanes becslései szerint az Egyesült Királyság több száz millió font adóbevételtől eshet el, ha a jól fizetett üzletkötők más, vonzóbb adórendszerrel rendelkező európai országokba költöznének.
Néhány nagy nemzetközi magántőke-csoport vezető tisztségviselői azt mondták, hogy az emberek elköltözését valószínűleg az határozza meg, hogy mekkora lesz az adóemelés.
Az adókulcs 45 százalék alá történő emeléséről szóló konzultáció „szép, konstruktív hely lenne a leszálláshoz” – mondta egy személy, aki szorosan együttműködik a magántőke-főnökökkel.
