Az Államtanács korlátozni kívánja a kancellária tulajdonosi menedzsmentjének tisztségviselőinek a cégek igazgatóságától kapott díjazását – derül ki az igazságügyi kancellárnak megküldött jelentésből.
Alternatívaként a jelentés olyan modellt javasol, amelyben a tisztviselő munkaideje a testületi tagság által megkövetelt időfelhasználásnak megfelelően csökkenne. Az elnökségi tagság nem tényleges hivatali kötelezettség, hanem hozzájáruláson alapul.
„A hivatali munkáért kifizetett fizetés a részmunkaidővel arányosan csökkenne, de a testületi tagságért fizetett díjak kompenzálnák a bércsökkenést” – áll a jelentésben.
Uralkodó a testületi munkából kapott javadalmazás csökkenésének oka továbbra is az európai és tulajdonosi irányítási miniszter Anders Adlercreutz r) határozat arról, hogy a tisztviselők a továbbiakban nem vesznek részt a jegyzett társaságok igazgatótanácsában.
A tulajdonoskezelési osztály felelőssége alá tartozó tőzsdén jegyzett cégek közül tavaly a Fortum energetikai társaságnál 43 100 euró, a Neste olajfinomítónál 45 000 euró, a Finnair légitársaságnál 30 300 euró volt az igazgatósági tag díjazása. Ezen kívül találkozónként 600–1000 euró összegű ülésdíjat is fizetnek nekik.
Főállamügyész Tuomas Pöysti ősszel magyarázatot kért a kormányhivataltól, miután két panasz is bírálta a tulajdonosirányítási osztály egykori vezetőjét Kimmo Viertolan eljárást a Fortum igazgatóságának tagjaként a társaság vezetésének díjazásával kapcsolatos ügyben 2023 tavaszán.
A Fortum igazgatósága a legnagyobb részvényes, az állam célja ellenében javasolta a felső vezetés díjazását, pedig Viertola ült a testületben.
Viertola beosztottja végül a közgyűlésen kifogásolta azt a javaslatot, amelyet felettese a testületben tett. Az igazgatósági tagok soha nem képviselnek egyéni részvényest, hanem a társaság és valamennyi részvényes érdekeinek előmozdítása a feladatuk.
A panaszok arra keresik a választ, hogy pártatlan és bizalomgerjesztő volt-e a kettős kormányzati tisztviselői és a Fortum igazgatósági tagjaként a Fortumtól díjazásban és egyéb juttatásban részesülő fellépés.
Az igazságügyi kancellár még nem döntött az ügyben.
Panasz Az állásfoglaláshoz Tuomas Pöysti pénzügyminiszter számos kérdést tett fel a Miniszterelnökségnek.
Azt szerette volna megtudni például, hogy a tilalmi előírások betartása és a hatósági tevékenység pártatlansága hogyan biztosítható, amikor a tulajdonosirányítási osztály vezetője egy jelentősebb tőzsdei társaság tőzsdén jegyzett társaságának igazgatósági tagjaként tevékenykedik. a beosztottak felelősek a társaság tulajdonosi irányításáért.
A Kormánykancellária szerint a cél egy olyan modellre való átállás, ahol a tulajdonosi kontroll vezetője nem tevékenykedhetne egy állami vállalat igazgatóságának tagjaként.
Továbbá az igazságügyi kancellár azt szerette volna megtudni, hogyan biztosítható az állami tulajdonosi érdekek pártatlan érvényesülése és a működés hitelessége egy olyan helyzetben, amikor a köztisztviselők részt vesznek a kormányzati munkában, és jelentős összegű, a társaságok döntéshozatalától függő díjakat kapnak.
A Kormányhivatal rendelettervezetének kiindulópontja az, hogy az állami céltársaságok igazgatóságában köztisztviselők, de összességében legfeljebb két tőzsdén nem jegyzett társasági testületben szerepelhetnének köztisztviselők.
Ha a köztisztviselők igazgatósági pozíciói korlátozottak, az igazgatótanácsi munkavégzésből származó javadalmazás természetesen csökken. Az állam különleges missziós cégei például a Suomen Malmijalostus, a Veikkaus szerencsejáték-társaság és a Solidium befektetési társaság.
A tulajdonoskezelési osztály felelősségi körébe tartozó, tőzsdén nem jegyzett társaságokban a díjak mindenesetre egyértelműen alacsonyabbak, mint a tőzsdén jegyzett társaságoknál.
Például a VR vasúti közlekedési vállalatnál tavaly 22 800 euró volt az igazgatósági tag díjazása, a Patria fegyvergyártó cégnél 18 000 euró, a Postinál pedig 25 200 euró volt.
Olvass tovább: A kormány csendben megváltoztatta tulajdonosi ellenőrzési politikáját