Fegyveripar | Pirkanmaa Ukrajnában is gyárt lőszert – most a Nammo gyára új üzemet vár az EU-tól és az államtól

Tüzes kinyílik a sütőkemence ajtaja, és egy tűzálló ezüstszínű burkolatba öltözött robotmarkoló emel ki a sütőből egy vörösen izzó gránáthéjat. A robot víz-polimer keverékbe merítve hűti le a gránáthéjat.

Egy 155 milliméteres tüzérségi gránát héját hőkezelik, azaz keményítik a Nammo Lapua Oy pirkanmaa sastamalai gyárában.

„A hőkezelés a héjgyártás egyik legfontosabb lépése. Meghatározza az anyag mechanikai tulajdonságait. Óriási erőket kell kibírnia az ágyúcsőben, másrészt megfelelően szét kell töredeznie, amikor felrobban.” gyártásvezető Rony Lappalainen elmondja.

A jövőben a Nammo Sastamalan gyár robotdaruja még gyorsabb ütemben hűtheti majd a gránáthéjakat, mert a helyi vezető Ilkka Heikkilän az idei év szerint a gyár ötszörösére emeli termelését az Oroszország elleni támadóháború kezdete előtti évekhez képest.

A termelés növekedésének hátterében az ukrajnai háború áll, mivel Finnország Ukrajnának nyújtott támogatásában központi szerepet tölt be a tüzérségi lőszer. A sastamalai gyár termékei nem közvetlenül Ukrajnába kerülnek, hanem a Nammo a cég vihtavuori gyárában gyártott gránátlövedékeket és lőszeralkatrészeket szállítja a gránátok megtöltéséért felelős honvédségnek. A védelmi erők raktáraiból származó anyagok egy része Ukrajnába kerül.

Heikkilä tájékoztatása szerint jelenleg több mint tízmillió eurós beruházások zajlanak Sastamalában, amikor is korszerűsítik a gyártósor 1980-as évek elejétől örökölt technológiáját, és ezzel párhuzamosan a gránáthéjakat formázó esztergagépeket is megújítják.

Heikkilä A Nammo szerint már az idei adatokhoz képest is van kész és hajlandó a termelési mennyiségeket jelentősen növelni.

A Nammo pályázatot nyújtott be az EU lőszergyártását támogató Asap projektre, melynek sikere esetén a cég egy teljesen új tüzérségi lövedékgyártó üzemet építene. Az új létesítmény kapacitása a korábbihoz képest ötszörösére növelné a cég idei termelési kapacitását.

Heikkilä szerint egy új létesítmény felállításához nem csak az EU-ban, hanem Finnországban is pozitív döntésre lenne szükség, mivel a projekthez a finn kormánytól is szükség lenne.

Heikkilä szerint az EU Asap projektjével kapcsolatos döntések március és április között várhatók. A Nammo az egyik legnagyobb tüzérségi lőszergyártó az EU-ban, így Heikkilä úgy véli, hogy a cég pályázata nem marad észrevétlenül Brüsszelben.

„Remélhetőleg az Ukrajna támogatására irányuló akarat, amelyről naponta olvashatunk a hírekben, most megvalósulnak” – mondja Heikkilä.

„Ha a projekt zöld utat kap, készen állunk arra, hogy a nyáron megkezdjük a berendezések beszerzését. Kétéves projektről lenne szó, vagyis a projekt ütemezése szerint 2026 nyarán üzembe helyezési fázisban lenne egy új gyárunk, ha az EU-ban és a hazai országban meglesz a szükséges támogatás.”

Heikkilä szerint az új gyártóüzem helye Sastamala lehet – főleg, hogy a jelenlegi gyár mellett bőven lenne hely egy új létesítménynek -, de nem zártak ki más lehetőségeket sem.

A Pirkanmaa határán elhelyezkedő Sastamala túl messze van a Tampere, Turku és a fővárosi régió növekedési háromszögének csúcsától ahhoz, hogy a városok gazdasági tevékenysége elhúzza azt. A népesség tíz év alatt mintegy 2000 lakossal csökkent. Bár a Nammo gyár dolgozóinak számát csak tízes számban számolják, a város számára fontos a növekedés.

Nammon A sastamalai gyár legfontosabb alapanyagát egy finn acélgyárból kapja, ahonnan teherautókkal szállítják Sastamalába a nyolc méter körüli, 800 kilogramm súlyú, robusztus acélrudakat.

Sastamalában a rudakból fűrészelt acéldarabokat indukciós kemencével több mint ezer fokra hevítik. Ezt követően hidraulikus préssel habarcshéj-nyersanyagot formálnak belőlük, amit aztán esztergálással, hőkezeléssel és felületkezeléssel a kívánt lövedékhéjmá alakítanak.

A gyár gyártósora nagymértékben automatizált, és Lappalainen gyártásvezető szerint munkaerőre mindenekelőtt a folyamatirányításhoz és a minőségbiztosításhoz van szükség. A tüzérségi lőszernek a legjobb minőségűnek kell lennie – például a lövedékek 155 mm-es kaliberének századmilliméter pontosságúnak kell lennie.

Minden habarcshéj átesik többek között ultrahangos vizsgálaton, amely azt ellenőrzi, hogy nincsenek-e repedések a héjon.

„Minden innen távozó kagyló száz százalékos automatikus ellenőrzésen és emberi ellenőrzésen is átesett. A minőségbiztosítás szerepe talán nagyobb hangsúlyt kapott az ilyen típusú termékeknél, mint néhány más terméknél” – mondja Lappalainen.

Sastamalan az elmúlt pár évben a termelés növekedése miatt a foglalkoztatottak száma megduplázódott a jelenlegi negyven főre. Lappalainen elmondása szerint a gyár jelenleg főleg két műszakban dolgozik, de a munka egyes szakaszaiban három műszakban nyomtatják ki a munkát.

„A gyár szinte teljes kapacitással üzemel, de létszámbővítéssel és műszakok növelésével a termelést a jelenlegi szinthez képest még lehet valamelyest növelni” – mondja Lappalainen.

Lappalainen tájékoztatása szerint tavaly húsz új alkalmazottat vettek fel a gyárba. Lappalainen szerint a munkaerő rendelkezésre állása jó, és elsősorban Sastamalában találtak új alkalmazottakat. A gyár dolgozóinak többsége fémipari végzettséggel és gépipari gyakorlattal rendelkezik. Lappalainen szerint most is több embert veszünk fel a gyárba.

Lappalainen szerint jó idő volt a sastamalai gyárban, és alacsony a forgalom. Részben az alkalmazottak komfortérzetét javítja az is, hogy a lőszert gyártó gyár egyáltalán nem kezel robbanóanyagot. Lappalainen szerint az ukrajnai háború okozta keresletnövekedés mellett úgy tűnik, nem áll le azonnal a munka.

„Legalább három évre előre tudjuk, hogy mekkora a munkaterhelés. Jelenleg nem sok munkahely vagy iparág mondhatja el ugyanezt” – mondja Lappalainen.

Heikkilä szerint ugyanez a helyzet a Nampo többi finnországi gyárában is. A rendelésállomány erős, a forgalmi kilátások pedig nőnek.

„Még ha most véget is ér a háború, a raktáraknak még sok évig meg kell tölteni. Legalábbis 2030-ig egészen világosak a kilátások” – mondja Heikkilä.

Mert A finn védelmi erők a nammói Sastamalan gyár fő ügyfelei, a gyárba felvett személyeknek át kell esniük a Finn Védelmi Erőktől kapott biztonsági engedélyen. Lappalainen szerint az ötévente megújuló biztonsági ellenőrzések nem okoztak gondot.

Az erős Puolustusvoimat kapcsolat miatt a gyár nem tud külföldi munkaerőt felvenni, mivel nem tud kellően átfogó biztonsági jelentéseket készíteni számukra.

Lappalainen szerint a biztonsági szempontok mellett a munkával kapcsolatos etikai kérdések is felmerülnek a toborzás során.

„Mindenkinek meg kell értenie a valóságot, hogy itt gyártanak lövedékeket nehéz lőszerekhez, amelyek egy része közvetítőkön, azaz a finn államon keresztül Ukrajnába kerül” – mondja Lappalainen.

„Az ukrajnai háború előtt a helyzet egy kicsit más volt. Aztán a termékek egy rossz nap esetére raktárba kerültek, és remélhetőleg soha nem jön el az a rossz nap. Most a konkrét munka folyik.”

Ilkka Heikkilä megérti, hogy a lőszergyártásban végzett munka ellentmondásos gondolatokat ébreszthet.

„Természetesen mindannyian békét kívánunk. Az persze ellentmondásos, hogy az európai háború miatt nő a kereslet termékeink iránt, de nem tehetünk ellene. A mi feladatunk az, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy válaszolni tudjunk a hozzánk érkező kérdésekre” – mondja Heikkilä.