Elég sokan érdeklődnek az országokkal való kapcsolatok fejlesztése iránt, Európa le van maradva.
Bár a média figyelme jelenleg főként a Közel-Keletre és Ukrajnára irányul, Afrikában is drámai fejlemények zajlanak. Többen érdeklődnek az országokkal való kapcsolatok fejlesztése iránt. Szaúd-Arábia vagy Törökország mellett elsősorban Kínát és Oroszországot érinti. Európa le van maradva.
Az elmúlt három évben kilenc katonai puccsot éltek át az egykori francia gyarmatok Afrikában. Kettő Mali és Burkina Faso mögött, őket Guinea, Szudán és Csád követi. Niger és Gabon is csatlakozott tavaly.
Viktória Bellová, az RTVS szerkesztője kikérte az elemzők véleményét a hírblokkban:
„Ez a történelmi tapasztalatok kombinációja, amikor a gyarmati múltat tehernek tekintik, valamint az átláthatatlanság, a korrupció, a szegénység kombinációja. Ezek mind társadalmi frusztrációt és nyugtalanságot okoznak. Ennek eredményeként az emberek hajlamosabbak hinni az egyszerű ígéretekben. Egy másik tényező a tartós vallási és etnikai feszültség” – magyarázta Terézia Reksáková, a GLOBSEC nonprofit szervezet elemzője.
Elemzők szerint a térség politikai instabilitása tovább fog növekedni. Szakértők szerint nagy politikai problémák vannak azzal kapcsolatban, hogy ott folyamatosan változnak a diktátorok.
„Arról nem is beszélve, hogy ezek a diktatúrák megbízhatatlanok abban, amit a kapott forrásokkal kezdenek” – jegyezte meg Tomáš Beňuška, a besztercebányai Matej Bel Egyetem biztonsági elemzője.
Az éhezés, a vízhiány és a munkalehetőségek mellett ez dominóhatást okoz. Afrikai migránsok százezrei özönlenek Európába, és ez megfelel a többi nagy szereplőnek.
Afrikát komolyan kell venni
„Szükséges, hogy az Európai Unió és az európai államok hosszú távon komolyan vegyék Afrikát, és ne csak hirtelen, ahogyan ez történik. Amikor jön valami válság, szükségünk van valamire, hirtelen Afrika kerül a napirend élére. Abban a pillanatban, amikor megváltozik, abbahagyjuk a komolyan vételt, és megnyílik a tér olyan államok előtt, mint Oroszország vagy Kína” – vélekedik Bohumil Doboš, a Politikai Tanulmányok Intézetének politikai geográfusa.
A Kreml szerint Oroszország tavaly mintegy 18 milliárd dollárt fektetett be Afrikába. „Továbbra is fenyegetetlen nagyhatalomként akarja kivetíteni magát, amelyet semmilyen módon nem fenyegetnek szankciók, nem fenyegeti a nemzetközi elszigeteltség, miután Ukrajnát megtámadta, stratégiai nyersanyagokhoz is próbál hozzájutni, és nem utolsósorban , megpróbál ellensúlyt teremteni a Nyugattal szemben” – tette hozzá Reksáková.
Hasonló eljárást választott Kína is, amely infrastrukturális beruházásokkal erősíti gazdasági befolyását az afrikai kontinensen. Európa lépést akar tartani, és befektet Afrikába.
„Van egy 150 milliárd eurós európai globális átjáró tervünk. Ez a tervünk Afrikával kapcsolatban” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője. Szlovákia hozzájárul a munkához azáltal, hogy gyermekegészségügyi központokat vagy iskolákat épít, ahol helyi gyerekeket tanítanak.
