Évtizedek legfontosabb űrmissziói 2024-ben kezdődnek: a Föld bejárásától az új emberi legénység Holdra küldéséig
A NASA-nak nagy ambíciói vannak 2024-re – az elmúlt 50 év legmélyebb naprendszerére. Az űrügynökség az elmúlt évtizedek legbonyolultabb és legkockázatosabb küldetését tervezi a novemberben induló Artemis II-vel, amely négy űrhajóst visz majd a Hold körüli útra.
Az első emberek a Holdon az Apollo 17 óta
A küldetés megkerüli a Holdat, elhaladva annak felszíne mellett, de anélkül, hogy érintené a talajt. A Space Launch System rakéta és az Orion űrhajó korábbi sikeres, de személyzet nélküli tesztrepülésére épít, 2022 végén.
Ha a küldetés a tervek szerint halad, az Artemis II megnyitja az utat az Artemis III fellövése előtt, amely az 1972-es Apollo 17 óta először akar embert eljuttatni a Holdra.
Tavaly több nemzet és vállalat versengett az űrhajó Holdra való leszállásáért.
Japán a Hold meghódításáért folytatott versenyben
Az Apollo 17 küldetés óta csak India és Kína ért el ilyen bravúrt, Oroszország kudarcot vallott, az Egyesült Államok pedig öt évtizede nem kísérelt meg járművet visszajuttatni a Hold felszínére – írja a CNN.
Japán pedig beszállt a Holdért folytatott versenybe. A Japán Űrkutatási Ügynökség (JAXA) arra számít, hogy a JAXA Intelligens leszállóegysége januárban landol a Hold felszínén.
A precíziós technológiája miatt „Moon Sniper”-nek nevezett leszállót 2023 szeptemberében bocsátották fel a JAXA és a NASA közös küldetéseként ismert XRISM műhold mellett. A kilövést követően a SLIM saját meghajtórendszerével indult a Hold felé.
Miután december 25-én a Hold körüli pályára állt, a SLIM várhatóan január 20-án, japán idő szerint 12:20-kor landol a Hold felszínén. Ha a SLIM kihagyja ezt az ablakot, február 16-án újabb lehetősége nyílik leszállni.
Elon Musk SpaceX-je folytatja a legnagyobb rakétarendszer fejlesztését
A JAXA és más űrügynökségek kulcsfontosságú célja a Holdon való pontos leszállás elérése, különösen akkor, ha a Hold veszélyes, de erőforrásokban gazdag részeit igyekeznek felfedezni. A SLIM könnyű kialakítása is kedvező lehet, mivel az ügynökségek gyakrabban terveznek küldetéseket, és más bolygók, például a Mars körüli holdakat fedezik fel.
Eközben a magáncégeknek is nagy terveik vannak. A SpaceX, Elon Musk cége folytatja a valaha készült legnagyobb rakéta- és űrhajórendszer, a Starship fejlesztését – írja a CNN is.
2023-ban két rakétát indítottak a Starship projektből, de mindkettő felrobbant az óceán felett.
A műholdak lakhatóságának feltárása
Így, mielőtt a legénységet a Holdra vinné, a SpaceX-nek ki kell fejlesztenie a csillaghajót, hogy az biztonságosan pályára tudjon állni, leszálljon, és újra felhasználhassa mind a boostert, mind az űrhajót.
Ha a Hold, a Föld természetes műholdja túl barátságtalannak tűnik, az űrügynökségek is vizsgálják a műholdakat. Az Europa Clipper, a NASA 2024 októberére tervezett küldetése a Jupiter jéggel borított óceánvilágának egyik holdjának lakhatósági potenciálját fogja vizsgálni.
Naprendszerünk egyik óceáni holdja, az Európa az egyik legjobb hely a Földön túli élet keresésére. Miután 2030 áprilisában pályára állt, az Europa Clipper csaknem 50 elrepülést tesz meg az Európán, végül 25,7 kilométeres magasságban eléri a vastag, jeges kéreg felett, hogy szinte az egész holdat megvizsgálja.
Az Europa Clipper kamerái és spektrométerei segítségével nagy felbontású képeket gyűjt, és térképeket készít a Hold felszínéről és légköréről. A hajó fedélzetén egy jégbehatoló radar is található a felszín alatti óceán tanulmányozására, valamint egy hőmérő műszer a gyenge, melegebb területek meghatározására, ahol a víz a jégtakaró repedésein keresztül emelkedik fel.
A Föld védelme az aszteroidáktól
A küldetés célja, hogy segítsen a tudósoknak megérteni, hogyan keletkezett a Hold, és hogy lehetséges-e élet a befagyott óceánokkal rendelkező világokon.
2022 szeptemberében a világ végignézte, ahogy a NASA szándékosan beleütközött a Double Asteroid Redirection Test űrszondájába a Dimorphos aszteroidába. A DART ütközés sikeresen megváltoztatta az űrkőzet pályáját, amely egy nagyobb, Didymos nevű szülőaszteroida körül kering.
Bár egyik aszteroida sem jelent veszélyt a Földre, a küldetés volt az első nagyszabású kisbolygó-eltérítési technológia tesztje, és az első alkalom, hogy az emberiség szándékosan megváltoztatta egy égi objektum mozgását az űrben.
2024 októberében az Európai Űrügynökség azt tervezi, hogy elindítja a Hera nevű nyomon követési küldetést, amely 2026 decemberében repül majd el az aszteroidarendszer mellett, és alig több mint négy évvel az első ütközés után érkezik, hogy megvizsgálja az utóhatásokat és rögzítse a földi megfigyelések részleteit. nem tudja észlelni őket.
A Hera mindkét aszteroida felszínét tanulmányozza, megméri a Dimorphos fizikai tulajdonságait, valamint megvizsgálja a DART becsapódási krátert és a Hold pályáját. Ezek az adatok együtt segítenek az űrügynökségeknek hatékony bolygóvédelmi stratégiát kialakítani.
Folytatódik az űrturizmus
A Shift4 fizetési szolgáltató cég milliárdos alapítója, Jared Isaacman fizet a SpaceX-nek egy sor privát űrmisszióért. Az elsőt várhatóan már 2024-ben felbocsátják, és ennek részeként a Polaris Dawn nevű misszió tagjai megkísérlik az első űrsétát magánszemély által.
Isaacmant Scott Poteet, az amerikai légierő nyugalmazott alezredese, valamint két SpaceX-alkalmazott kíséri el a küldetésben: Sarah Gillis és Anna Menon üzemeltetési főmérnök.
Míg a Polaris Dawn megpróbálja áttörni az akadályokat, a NASA, a SpaceX és a houstoni székhelyű Axiom cég továbbra is rendszeres járatokat kínál a Nemzetközi Űrállomásra az ügyfelek számára.
Az Axiom-3 lesz a harmadik privát küldetés az orbitális előőrsre, amely a tervek szerint legkorábban januárban indul.
Míg a korábbi Axiom-küldetések izgalmas utazásokat biztosítottak a gazdagoknak, ezen az úton csak katonai szakemberek és korábbi vagy aktív kormányzati űrhajósok vesznek részt: Marcus Wandt, az Európai Űrügynökség űrhajósa, Michael López-Alegría volt NASA űrhajós és az Axiom repülésvezetője, Alper Gezeravci török vadászpilóta. és Walter Villadei olasz légierő ezredese.
Körülbelül 14 napot töltenek az űrállomáson, a hivatalos stábot alkotó űrhajóscsapattal együtt.
Föld és éghajlatváltozás figyelése
A PACE, vagyis a Plankton, Aerosols, Clouds, Ocean Ecosystems misszió várhatóan februárban indul, hogy felmérje a levegő minőségét és óceánjaink egészségét. A küldetés során feltérképezik a fitoplanktont, vagy a tengeri tápláléklánc alapját képező apró növényeket és algákat, valamint nyomon követik a légkörben lebegő apró részecskéket, úgynevezett aeroszolokat. A küldetés műszerei lehetővé teszik a tudósok számára, hogy tanulmányozzák a légkör és az óceán kölcsönhatását.
Ebben az évben indul az első Föld-megfigyelő küldetés is, amelyet a NASA az Indiai Űrkutatási Szervezettel (ISRO) együttműködve hajt végre. A NISAR műhold, a NASA-ISRO Synthetic Aperture Radar rövidítése, Indiából indul, és a következő három évben követi a szárazföldi és jégfelületeket.
Amellett, hogy információkat nyújt a földkéregről, a küldetés célja, hogy segítse a tudósokat annak nyomon követésében, hogyan reagálnak ökoszisztémáink az éghajlati válságra. A NISAR adatokat fog rögzíteni a tengerszint emelkedéséről és más természeti veszélyekről, amelyek rávilágítanak az éghajlatváltozás ütemére és hatásaira.