A rendszeres fizikai aktivitás lehetővé teszi, hogy ne csak az alakodról és az általános egészségi állapotodról gondoskodj, hanem minden korosztályban – gyermekekben, felnőttekben és idősekben – is támogatja az agy mindennapi működését. A mozgás többek között javul: jó közérzetet és csökkenti a mentális és neurológiai betegségek kockázatát. A tudósok bebizonyították, hogy a fizikailag aktív emberek agya jobban regenerálódik, és lassabban öregszik.
Tartalom
Az agy az egyik legösszetettebb szerv, amely az emberi testben előforduló legtöbb folyamatot koordinálja. Ez az egyik leggyorsabban fejlődő szövet, amely folyamatos stimulációt igényel a megfelelő működéshez.
Gyermekagy: a fizikai aktivitás támogatja a legkisebbek fejlődését
Születéskor a gyermek agya egyharmada akkora, mint egy egészséges felnőtté. Három hónapos korukig a gyerekek agya naponta 1 cm-t nő, ötéves korukra pedig eléri a felnőtt agy súlyát. A Simon Fraser Egyetem tudósai becslése szerint az agy öregedési folyamata 24 éves korban kezdődik. Ekkorra már el kellett volna érnie teljes potenciálját, ami mind a szellemi, mind a fizikai felkészültségtől függ
– Évről évre egyre több olyan kutatás jelenik meg, amely szerint az agy fejlődését és hatékonyságát támogató egyik legjelentősebb tényező a fizikai aktivitás, az élet minden szakaszában. Fiatalkorunkban a testmozgás támogat minket a tanulásban, a későbbi szakaszokban pedig segít megőrizni a mentális erőnlétünket a lehető leghosszabb ideig – mondja Dr. Sylwia Nowacka-Dobosz, a varsói Józef Piłsudski Testnevelési Akadémiáról.
A Simon Fraser Egyetem tudósai becslése szerint az agy öregedési folyamata 24 éves korban kezdődik.
Az Illinoisi Egyetem tudósai bebizonyították, hogy mindössze 20 perc közepes intenzitású séta jelentős hatással van a gyerekek agyi aktivitásának javulására, valamint a számolási, írási és olvasási készségeket vizsgáló iskolai teszteken elért eredményeikre. A legnagyobb különbség a válaszadók között az olvasási kísérletekben mutatkozott meg. Azok a gyerekek, akik sétáltak a teszt elvégzése előtt, átlagosan egy fokozattal magasabb pontszámot értek el a teszten, mint azok, akik mozdulatlanul maradtak.
– A fizikai aktivitás fokozza a véráramlást a szervezetben. A vérrel együtt tápanyagok és oxigén is eljut a test különböző szöveteibe – így az agyba is –, amelyek serkentik annak aktivitását, támogatják a koncentrációt és a kreativitást – hangsúlyozza Dr. Dobosz Sylwia Nowacka.
A felnőtt agy: a boldogság és a kreativitás a mozgásban születik
– Mivel a tevékenység, különösen a sport erőfeszítést igényel az embertől, az idegrendszer olyan vegyi anyagokat termel, mint az endorfin vagy a szerotonin (ún. boldogsághormonok), amelyek célja a biológiai stressz oldása. Feladatuk többek között a fájdalomérzet és a lelki feszültség enyhítése gyakorlatok közben és után. A szervezetre gyakorolt hatásukat hangulatjavulásként, relaxációs állapotként, sőt eufóriaként érzékeljük – teszi hozzá a szakember.
A mozgás oldja a munkahelyi stresszt – serkenti a boldogsághormonok termelődését és segít csökkenteni a stresszhormonok szintjét: a kortizolt és az adrenalint.
A munkaadók egyre jobban odafigyelnek a fizikai aktivitás előnyeire, mivel a sporttal támogatják alkalmazottaik jó hangulatát és kreativitását. 2018-ban a személyzetüknek béren kívüli juttatást nyújtó cégeknél a munkavállalók 46,5%-a kapott támogatást a sport és rekreáció területén bérlet és sportkártya formájában (a „További juttatások a szemnek” című jelentés alapján alkalmazottak száma 2018-ban”).
– A tudatosan és szisztematikusan végzett fizikai tevékenység lehetővé teszi számunkra, hogy hosszabb ideig élvezhessük a jó egészséget, a fizikai és szellemi erőnlétet, ellenállóbbá váljunk a stresszel szemben és növeljük a munkahelyi hatékonyságunkat. A kutatások szerint a boldog alkalmazottak 87%-kal kreatívabbak – hangsúlyozza Radzki Ádám, a népszerű MultiSport sportkártyát létrehozó cég, a Benefit System igazgatótanácsának tagja.
A mozgás nem csak a boldogsághormonok termelődését serkenti, hanem segít csökkenteni a stresszes helyzetekben termelődő kortizol és adrenalin szintjét is. A rendszeres edzés támogatja ezen anyagok egészségre kedvező szinten tartását. Megnövekedett értékük figyelhető meg például depressziós állapotokban.
– Egy vizsgálatban kevesebb mint két hét rendszeres, napi séta után a depressziós tünetek szignifikáns csökkenését érték el a betegek körében. A legjobb eredményt a körülbelül 30-45 perces aerob testmozgás hozza, lehetőleg minden nap vagy kétnaponta. Kezdheti rendszeres sétákkal vagy nordic walkinggal. A futópadok vagy az álló kerékpárok jó alternatívák. Azonban minden mozgástípus ingere a szervezetnek. Blumenthal 2007-es kutatása azt mutatja, hogy a fizikai gyakorlatok ugyanolyan hatékonyan hatnak a súlyos depresszióban szenvedőkre, mint a gyógyszeres terápia – mondja Dr. Nowacka-Dobosz.
Idősebb agy: a fizikai aktivitás csökkenti a depresszió és az életkorral összefüggő betegségek kockázatát
Az alacsony szintű fizikai aktivitás vagy mozdulatlanság az időskorra jellemző neurológiai betegségek, például a demencia vagy az Alzheimer-kór kialakulásának magasabb kockázatával és nehezebb lefolyásával jár.
– Az évek során végzett tudományos kutatások kimutatták, hogy az Alzheimer-kór egyik oka az elégtelen fizikai aktivitás. Azoknál, akik hetente legalább többször mozognak, kisebb valószínűséggel alakul ki Alzheimer-kór, mint az ülő, inaktív életmódot folytatóknál – jegyzi meg Dr. Sylwia Nowacka-Dobosz. Pascoe és Parker 2018-as kutatási elemzése azonban azt mutatja, hogy a fizikai aktivitás és a gondosan kiválasztott fizikai gyakorlatok már korai életkorban védőfaktornak tekinthetők a demencia ellen.
A kutatások bebizonyították, hogy a régiek regenerációja és új neuronok létrehozása az élet során végbemehet.
Sok éven át azt hitték, hogy a magzati periódus lejárta után új neuronok termelése nem lehetséges. A tudomány fejlődése és az azt követő kutatások azonban bebizonyították, hogy az emberi agy rendkívüli regenerációs képességekkel rendelkezik. A fizikai aktivitás során nemcsak a fontos neurotranszmitterek, például a dopamin, a szerotonin és a noradrenalin koncentrációja nő. A BDNF (Brain-Derived Neurotrophic Factor) fehérje is termelődik, amely a régiek regenerációjáért és új neuronok létrehozásáért felelős. Kulcsfontosságú fehérje az idegrendszer fejlődésében és helyreállításában. Sejtjei előfordulnak többek között a hippokampuszban az érzelmekért, a tanulás és az emlékezés képességéért felelős agyi struktúra.
A tizenhárom éves Northern Manhattan Study, amelyet a floridai Miami Egyetem tudóscsoportja végzett, bebizonyította, hogy a rendszeresen és intenzíven sportoló idősek agya átlagosan 10 évvel fiatalabb, mint a fizikailag inaktív, ill. nem gyakorol eleget.