Tavaly a világ egyes részein a hőmérséklet annyira felmelegedett, hogy az óceán bizonyos területein forró kádak hőmérséklete alakult ki, ami elpusztította a nélkülözhetetlen korallzátonyokat. A helyzet példátlan volt, egészen addig a pontig, hogy a kutatóknak három új szinttel kellett kiegészíteniük a korallfehérítésre figyelmeztető rendszert, hogy megkíséreljék jobban megvédeni a tengeri élőlényeket.
A National Oceanic and Atmospheric Administration Korallzátony-figyelő programja, amely műholdakat és modelleket használ a korallzátony-rendszerek megfigyelésére világszerte, közölte, hogy „a 2023-as példátlan tengeri hőségre reagálva” megújította a kifehéredési riasztórendszerét.
„A felülvizsgált rendszer további részletekkel segíti a korallzátony-kezelőket, hogy felkészüljenek a szélsőséges hőstressz időszakaira és tegyenek lépéseket” – olvasható a programban a közösségi médiában.
A korallfehérítés akkor következik be, amikor az állatok túlzottan stresszessé válnak a hőmérséklet, a fény vagy a tápanyagok változása miatt. Amikor ez megtörténik, a korallok kiűzik a szöveteikben található algákat, így fehér színt kapnak, vagy ahogy a NOAA mondja:kifehéredett és sebezhetőA fehérített korallok nem feltétlenül haltak el, de táplálékuk ellátásához algákra támaszkodnak, így amikor az algák távoznak, a korallok hajlamosabbak a halálra.
A NOAA szerint „az éghajlatváltozás okozta megnövekedett óceáni hőmérséklet a korallok kifehéredésének vezető oka”.
A frissítés előtt csak két fehérítési riasztási szint volt. A rendszer most az első szinttől, a „zátonyszintű kifehéredés kockázatától” az ötödik szintig, a „közel teljes halálozás kockázatáig” terjed. Csütörtökig a hőstressz riasztások műholdképe azt mutatta, hogy világszerte elterjedt korallfehérítő órák vannak érvényben, számos területen első és második riasztási fokozat, a Csendes-óceánon pedig legalább egy területen a negyedik és ötödik fokozat.
„Jelentős hőstressz A NOAA Korallprogramja a közösségi médiában posztolt, mondván, hogy a következő hónapokban korallfehéredés várható „az Indiai-óceán nagy részén, valamint a Csendes-óceán középső részének és délnyugati részén, beleértve a Nagy-korallzátonyot is”.
A folytatása El Niño biztos szerepet fog játszani. A NOAA januári frissítésében azt mondta, hogy az időjárási jelenség „nagyon valószínű, hogy közel áll a csúcserőhöz, és valószínűleg folytatódni fog a következő néhány hónapban”. Fokozatosan gyengülni fog, de „a globális éghajlatra gyakorolt hatása továbbra is fennáll” – mondta a NOAA.
Az El Niño általában melegebb tengerfelszíni hőmérsékletet hoz létre a Csendes-óceánon. Ezek a hőmérsékletek általában december és január között tetőznek. Decemberben a NOAA megállapította, hogy a tengerfelszín hőmérséklete a Csendes-óceán egyik kulcsfontosságú megfigyelési régiójában ez volt 2,1 Celsius fok az adott terület 1991–2020-as átlaga felett.
A felújított fehérítési riasztórendszert azután vezették be, hogy 2023-at a valaha feljegyzett legmelegebb évnek nyilvánították. Tavaly nyáron olyan meleg volt, hogy Florida partjainál néhány helyen az óceán hőmérséklete meghaladta a 100 Fahrenheit fokot, akár a pezsgőfürdőben használt hőmérsékletet is eléri. A kutatók szerint júliusban „elképzelhetetlen” sorsra jutott egy korallzátony-helyreállítási helyszín a part közelében.100%-os korallpusztulás.”
„A floridai korallzátonyok, amelyek kulcsfontosságúak a helyi közösség és az állam gazdasága számára, súlyos és sürgős válsággal néznek szembe a magas vízhőmérséklet miatt” – közölte a Coral Restoration Foundation a felfedezés idején. „A korallpopulációk potenciális elvesztése a Florida Keys National Marine Sanctuary területén gyorsan riasztó valósággá válik.”
