TOKIÓ – Japán 2023-ban Németországgal szemben elvesztette a világ harmadik legnagyobb gazdasága státuszát, és a tavalyi év utolsó negyedévében váratlanul recesszióba süllyedt a gyenge belső kereslet miatt – közölte a kormány csütörtökön.
Japán nominális bruttó hazai összterméke, az inflációval nem korrigált összértéke elérte a 4,21 billió dollárt, ami a világ negyedik legnagyobbja Németország 4,46 billió dollárja után, nagyrészt a jen meredek esése miatt.
Az október-decemberi negyedévben a gazdaság 0,1 százalékkal zsugorodott az előző negyedévhez képest, vagyis éves szinten 0,4 százalékos ütemben, a megrögzött infláció közepette a háztartások és a vállalkozások költései sem lendültek, állítja a kabinet.
A zsugorodás két egymást követő negyedéve azt jelentette, hogy a gazdaság technikai recesszióba került, ami kihívást jelent a kormánynak és a Bank of Japan számára, mivel a belső kereslet által vezérelt növekedést igyekeznek elérni, miközben a bérek emelkednek.
A Japán Gazdaságkutató Központ által megkérdezett magánszektor közgazdászai éves szinten 1,28 százalékos bővülést prognosztizáltak. A GDP az egy országban előállított áruk és szolgáltatások összértéke.
„A probléma nem csak az, hogy Japán negatív növekedésről számolt be. A belföldi kereslet is összeomlott, és az adatok rendkívül rosszak voltak” – mondta Toru Suehiro, a Daiwa Securities Co. vezető közgazdásza, „negatív meglepetésnek” nevezve az eredményt a piacok számára.
„Ez annak ellenére jött, hogy a COVID-hoz kapcsolódó, tavaly elfojtott kereslet (támogatásból) megtörtént. Mire a reálbérek javulni kezdenek, már nem lesz eufória” – mondta, hozzátéve, hogy a BOJ a pénzügyi piacok által vártnak megfelelően idén tavasszal továbbra is felhagy negatív kamatpolitikájával.
A gazdaság több mint felét kitevő magánfogyasztás 0,2 százalékkal esett vissza, ami a visszaesés harmadik negyedévét jelzi, miközben a háztartások a megélhetési költségek emelkedésével és a reálbérek csökkenésével küzdenek.
A tőkekiadások szintén nem voltak erősek, 0,1 százalékkal csökkentek, ami aggasztó jele annak, hogy a japán cégek továbbra is óvatosak a befektetések felpörgetésével kapcsolatban robusztus terveik ellenére.
A nominális GDP 0,3 százalékkal nőtt az október-decemberi negyedévben, éves szinten 1,2 százalékos ütemben.
„Németország, amely megelőzi Japánt, azt mutatja, hogy elengedhetetlen a strukturális reformok előmozdítása és a növekedés új szakaszának megteremtése” – mondta sajtótájékoztatón Yoshitaka Shindo gazdaságélénkítési miniszter.
„Minden politikai lépést bevetünk a fizetésemelés támogatására”, hogy megszabadítsuk az utat a fenntartható, keresletvezérelt gazdasági növekedés előtt – tette hozzá.
A gyenge belföldi kereslet ellenére az export tovább nőtt, 2,6 százalékkal, amihez hozzájárult a beutazó turizmus élénkülése. A Japánba érkező külföldi vendégek költése exportként szerepel a GDP-adatokban.
Míg a globális lassulás miatti aggodalmak továbbra is fennállnak, az Egyesült Államok gazdasága ellenálló volt annak ellenére, hogy a Federal Reserve agresszíven emelte a kamatlábakat. Az Egyesült Államokba irányuló megnövekedett autószállítás tavaly támogatta a japán gazdaságot.
Az adatok szerint az állami beruházások 0,7 százalékkal, a második egymást követő negyedévben csökkentek.
Éves alapon Japán gazdasága reálértéken 1,9 százalékkal, nominálisan 5,7 százalékkal nőtt.
