2 év háború után sok a kérdés, hogy Kijev képes-e fenntartani az Oroszország elleni harcot

KIJIV, Ukrajna — A háborútól megfáradt Ukrajna jövője borúsnak tűnik: a katona- és lőszerhiány, valamint a nyugati segélyellátással kapcsolatos kétségek sújtják. Az ukrán erők egy orosz ellenséggel is szembesülnek, amely a közelmúltban magához ragadta a kezdeményezést a csatatéren.

Két évvel azután, hogy Oroszország teljes körű inváziója elfoglalta az ország közel egynegyedét, Kijev számára nem lehetett nagyobb a tét. A háború első évében aratott sorozatos győzelmek után az ukrán hadsereg sorsa megfordult, amely beásott, túlfegyverzett és túlerőben van egy erősebb ellenféllel szemben.

Ahogy a háború a harmadik évébe lép, íme egy pillantás a helyszínen fennálló helyzetre, az előttünk álló kihívásokra és néhány lehetséges következményre, ha Ukrajna nem szerzi meg a harc fenntartásához szükséges embereket, muníciót és segítséget.

A diadalok Ukrajna lemorzsolódásába torkolltak az ország keleti részének kígyózó frontvonalán. Oroszország előnyeinek növekedésével, a hiányok növekedésével és a jelentős katonai megrázkódtatással még mindig frissek, sok kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy Kijev képes-e folytatni.

„A dolgok jelenlegi állása szerint egyik fél sem nyert. Egyik fél sem veszített. Egyik fél közel sem adja fel. És mindkét fél nagyjából kimerítette azt a munkaerőt és felszerelést, amellyel megkezdte a háborút” – mondta Richard Barrons tábornok, brit katonatiszt, egy védelmi tanácsadó cég társelnöke.

Ukrajna kudarcot szenvedett, miután a várva várt nyári ellentámadás nem hozott áttörést. A fegyveres erők ősszel védekező tartásra váltottak, hogy visszaverjék Moszkva újabb előrenyomulását.

Február 17-én az orosz erők átvették az irányítást Avdiivka sújtotta város felett, ahol a kijevi csapatok folyamatos tűz alatt álltak három irányból közeledő oroszokkal. Az ukrán parancsnokok hetekig tartó személy- és lőszerhiányra panaszkodtak. Ez volt Oroszország legnagyobb harctéri győzelme a Bahmutért vívott harc óta, és megerősítette, hogy Moszkva offenzívája egyre erősödik.

A csatatértől eltekintve Ukrajna sikeresnek bizonyult a Fekete-tengeren, ahol nagy hatótávolságú fegyverekkel csapott le katonai létesítményekre a Krímben, és tengeri drónokkal orosz hadihajókat süllyesztett el. Az Atlantic Council szerint Ukrajna letiltotta a fekete-tengeri flotta egyharmadát.

Ukrajna újabb nagy hatótávolságú rakétákat szeretne szerezni, hogy mélyen lecsaphasson az oroszok által megszállt területekre, amitől egyes európai országok tartanak, hogy az eszkalációt válthat ki Moszkvából.

Oroszország és Ukrajna is igyekezett titokban tartani az áldozatok számát.

Kevés részlet látott napvilágot az ukrán katonai halálesetekkel kapcsolatban, mióta 2022-ben megkezdődött a teljes körű invázió. De egyértelmű, hogy több tízezer ukrán civilt öltek meg.

2023-ban az orosz háborús halottakról készült első független statisztikai elemzés arra a következtetésre jutott, hogy közel 50 000 orosz férfi vesztette életét a háborúban. Két független orosz média, a Mediazona és a Meduza a német Tübingeni Egyetem adatkutatójával dolgozott együtt az orosz kormányzati adatok elemzésén.

Ha nincs több katona, Ukrajna védelmi vonalai túlfeszítettek és sebezhetőbbek lesznek az orosz támadásokkal szemben, különösen akkor, ha Moszkva intenzív, sokirányú támadásokat indít az 1000 kilométeres (620 mérföldes) arcvonal mentén.

A törvényhozók szerint az ukrán hadseregben átlagosan 25 százalékos létszámhiány tapasztalható a brigádok között. A katonai parancsnokok nem tudnak kellő pihenést adni katonáiknak, Oroszország pedig az utóbbi időben fokozta a támadások tempóját. Ennek eredményeként a katonák fáradtak – és könnyebben megsérülnek –, ami súlyosbítja a hiány hatásait.

Az ukrán katonai parancsnokság szerint 450-500 ezer újoncra van szükség a háború következő szakaszához. Még ha Ukrajnának sikerül is mozgósítania ezt a számot, ami nem valószínű, akkor sem tudna megegyezni az Ukrajna lakosságának több mint háromszorosával rendelkező orosz munkaerővel.

A törvényhozók hónapokig töprengtek a hadkötelezettség növelésére irányuló vitatott javaslaton, mivel sok ukrán férfi továbbra is kijátssza a háborút az ukrán városokban.

A parancsnokok azt mondják, hogy nincs elég emberük lövészárkok ásásához vagy támadó hadműveletek végrehajtásához. A hiány arra is kötelezte őket, hogy taktikát váltsanak, és a katonák életének megőrzésére összpontosítsanak, néha a területfoglalás rovására.

Ha folytatják, a lőszerhiány veszélyezteti Ukrajna területtartási képességét és a katonák életben tartását.

A katonai vezetők a jelek szerint a lövedékeket adagolják, lőszereket küldenek lőállásokra, hogy megőrizzék a készleteket, miközben a nyugati szövetségesek további lőszerre vonatkozó ígéretei nem váltak valóra. Az Európai Unió nem teljesítette ígéretét, hogy az év elejére 1 millió lövést szállít le, mindössze néhány százezret.

Ezzel egy időben Oroszország mozgósítja védelmi ipart, és hamarosan napi 5000 tüzérségi lövést tud leadni – mondta Barrons. Ukrajna kiépíti belföldi fegyvertermelését, de rövid távon nem lesz képes Moszkvával mérkőzni.

A katonai parancsnokok hónapok óta panaszkodnak a gyalogsági harcjárművek, géppuskák, tüzérség és több rakétakilövő rendszer lőszerhiányára. Ez a hiány 2023 végére különösen erősödött, és egyes tüzérségi parancsnokok azt mondták, hogy a lőszerszükségletnek csak 10%-át tudják kielégíteni.

A parancsnokok szerint a nagy hatótávolságú tüzérség különösen két fontos célt szolgál: Először is, védőernyőként szolgál a gyalogság fedezésére, lehetővé téve számukra, hogy területet tartsanak, és felkészüljenek a támadó hadműveletekre. Másodszor, az orosz csapatok és nehézfegyverek távolról történő csapása révén a tüzérség megakadályozza a tervezett támadásokat Moszkva képességeinek súlyos lerontásával.

Enélkül Ukrajna egyre inkább az oroszországi könyörtelen tüzérségi lövedékek nyomása alá kerül. A parancsnokok szerint katonáiknak nincs más választásuk, mint mélyebbre ásni, hogy megtartsák soraikat.

Ukrajna nemcsak katonai, hanem pénzügyi és humanitárius segítségnyújtásban is támaszkodik a nyugati szövetségesekre és nemzetközi szervezetekre.

Nyugati segítség nélkül Ukrajna nem rendelkezik majd a háborús erőfeszítések fenntartásához szükséges fegyverekkel, lőszerekkel és kiképzéssel, és nem lesz képes felszínen tartani megtépázott gazdaságát, és nem érheti el a csaták kereszttüzében rekedt ukránokat.

Az EU-n belüli segélyek jövőjével kapcsolatos megosztottság és az Egyesült Államok Kongresszusában elsorvadt 60 milliárd dollárnyi katonai segély között a nyugati országok idén nem voltak olyan előkészületben a pénzzel.

Kijev februárban fellélegzett, amikor az EU Magyarország ellenállása után jóváhagyta egy 50 milliárd eurós (54 milliárd dolláros) segélycsomag meghosszabbítását Ukrajnának. Ez a pénz a gazdaság támogatására és az ország újjáépítésére szolgál, nem pedig Oroszország elleni harcra.

De sok ukrán vezető az amerikai finanszírozásra vár. Az alapok révén Ukrajna fegyvereket és felszereléseket vásárolhat amerikai cégektől, több katonai kiképzéshez és hírszerzési információk megosztásához férhet hozzá, valamint megerősítheti a légi és tengeri védelmet. A pénz közvetlen költségvetési támogatást is nyújt Kijevnek.

Az ukrán vezetőknek nyugati segítségre is szükségük van a közalkalmazottak és az egészségügyi dolgozók fizetésének fedezéséhez.

Humanitárius oldalon az ENSZ és partnerügynökségei azt mondták, hogy ha nem teljesül a 3,1 milliárd dolláros új finanszírozás iránti felhívás az évre, az ENSZ nem tudja kielégíteni a fronton élő 8,5 millió ukrán alapvető szükségleteit. .

___

Az Associated Press írója, Danica Kirka Londonban hozzájárult ehhez a jelentéshez.